A szélessávú intézkedés megelőzése

a szélessávú intézkedés megelőzése

Cikk letöltése PDF-be 1. Bevezető Az infokommunikációs világverseny az elmúlt évtized során teljesen új fázisba lépett. Míg az es évek elején Európa úttörőnek számított a szektor bizonyos területein, mára ez az előny szinte semmivé foszlott. A liberalizáció, a harmonizáció és a verseny feltételeinek megteremtésével a szabályozói eszközök tekintetében Európa képes volt arra, hogy vezető szerepet vívjon ki magának. Emellett Európa volt a bölcsője olyan világszinten is sikeres technológiáknak, mint például a GSM mobilkommunikációs szabvány.

Azonban ez a vezető szerep időközben elhalványult és Európa elvesztette azt a képességét, hogy bizonyos piaci vagy felhasználó trendek itt induljanak világhódító útjukra és a szektor jelentősen veszített gazdasági erejéből is. Ma sem a szabályozásban, sem pedig a technológiai és gazdasági versenyben nem járunk élen. Ezt a tényt támasztják alá a legfrissebb európai stratégiák főbb megállapításai és célkitűzései, de az Európai Bizottság a továbbiakban: Bizottság — a szabályozás területén érzékelhető — fokozott aktivitása is, amelyek mind arra törekednek, hogy ez a világpiaci folyamat megforduljon.

Ennek pedig egyik alapja a fejlett, szupergyors és minél több felhasználó által elérhető szélessávú hálózatok létrehozása Európában. A szélessávú internet ugyanis az információs társadalom fejlődésének alapfeltétele és motorja is egyben. Figyelemmel a fentiekre a tanulmány elsősorban azt mutatja be, hogy a Bizottság milyen közpolitikai eszközökkel próbálja elősegíteni a szélessávú intézkedés megelőzése szélessávú beruházásokat.

Először számba veszi azokat a stratégiai elképzeléseket és célokat, melyek alapul szolgálnak a Bizottság szélessávú fejlesztésekre vonatkozó lépéseihez.

Ezután a tanulmány a A szélessávú intézkedés megelőzése egyes konkrét intézkedései javaslatait, valamint azok jelenlegi helyzetét és várható hatásait veszi górcső alá. Végül pedig az összegzésben kísérletet tesz arra, hogy hosszú távon értékelje az intézkedéseket és megvizsgálja, a szélessávú intézkedés megelőzése azok milyen hasznot jelenthetnek az európai fogyasztók és hálózatüzemeltetők számára.

neuroendokrin rák markerek

A szélessávú hálózatok szerepe és jelentősége Az Európai Bizottság által támogatott, a liberalizáció és harmonizáció elvei féreg tabletták kezelése felépített, szektorspecifikus szabályozás kiemelkedő sikereket ért el az elmúlt két évtizedben és kétségtelenül az Európai Unió a szélessávú intézkedés megelőzése kitűzött közös célok eléréséhez vezető megoldások egyik mércéjévé vált. Azonban ezek a globális kihívások jelentős mértékben megváltoztak az elmúlt évtizedben.

a hpv sebeket okoz

A mai globális viszonyok a szélessávú intézkedés megelőzése a tudás alapú parazita zene társadalom motorjának számító infokommunikációs szektor fejlődése és annak iránya nagymértékben függ az országhatároktól független trendektől. A modern információcsere ugyanis globálissá vált, az emberek, vállalkozások immár határok nélkül alakítják a felhasználói, szolgáltatási, értéklánc és technológiai trendeket.

Ezek a trendek kölcsönösen hatnak egymásra és alakítják ki a közös fejlődési irányokat az infokommunikációs szektorban és a társadalomban. Az infokommunikációs szektorban tapasztalható fejlődés tovább fog gyorsulni az elkövetkező időszakban.

Ennek oka a felhasználók növekvő adat és mobilitási igényében, illetve az igényeket kiszolgálni hivatott konvergens szolgáltatásokban és végfelhasználói készülékekben keresendő. A már teljesen IP internet protocol alapú, új és fejlődő felhasználói alkalmazások és szolgáltatások bővülése, a tartalmak választéka és mennyisége, továbbá a gépek közötti automatikus kommunikáció elterjedése pedig egyértelműen nagyobb kapacitási igényt támaszt a kommunikációs hálózatok üzemeltetői számára.

Ez az igény nem szolgálható ki a hálózatok kiterjedésének és sebességének folyamatos fejlesztése nélkül. A szélessávú hálózatok kulcsszerepet játszanak a felhasználói trendek alakulásában. Elsősorban a felhasználók információs, kényelmi, szórakozási és gazdasági igényei határozzák meg a tudás alapú információs társadalom, és ezzel összefüggésben az infokommunikációs szektor fejlődésének irányát.

Ráadásul ez ma már nem csak a helyhez kötött szolgáltatásokra igaz. Napjainkban az információs társadalom felhasználói körében meghatározóvá vált a mobilitás iránti igény, ami egyben magában foglalja az internethez történő folyamatos kapcsolódást is, bárhol, a szélessávú intézkedés megelőzése és bármilyen eszközzel. A különböző felhasználói igények egyre több személyre szabott szolgáltatást generálnak és fordítva.

Ez a folyamat a szolgáltatások állandó fejlődéshez és egyben adatforgalom folyamatos növekedéséhez vezet. A jövő tudás alapú információs társadalmában ennek megfelelően az intelligens, bárhonnan elérhető adatfeldolgozási és tárolási és megosztási szolgáltatások kiemelt szerepet kapnak, amik a hálózatokkal szemben támasztott kapacitási követelményeket tovább növelik.

Természetesen a szolgáltatás egyik legfontosabb eleme továbbra is a tartalom marad, ezért az erre épülő üzleti modellek meghatározóak lesznek a jövőben. Azonban aki nem csak tartalmat képes szolgáltatni, hanem a továbbítására szolgáló infrastruktúrát is üzemelteti, sokkal hatékonyabban és gyorsabban tud majd személyre szabott szolgáltatásokat nyújtani. A mobil fizetés, parkolás és egyéb üzleti vagy otthoni szolgáltatások mellett a meghatározó szolgáltatók és platformok szállítói a végberendezések okostelefonok és a hírközlési infrastruktúra piacát is meg kívánják majd hódítani.

2. A szélessávú hálózatok szerepe és jelentősége

Ennek megfelelően az optikai és egyéb nagysebességű hálózatok folyamatos bővülése elengedhetetlen. A sebesség mellett azonban a hatékonyság iránti igény is egyre meghatározóbb lesz, ezért a hírközlésben használt intelligens hálózatüzemeltetési megoldások átveszik a vezető szerepet más infrastruktúrákkal szemben, és a hatékonyság növelése mellett egyes fenntartási költségek és az energiafelhasználás csökkentéséhez is hozzájárulnak.

A ma még csak részben jellemző gépek közötti információáramlás lényegesen nagyobb adatigénnyel jár majd, hiszen megteremti a lehetőségét az olyan innovatív megoldások elterjedésének, mint a mérőórák elektronikus és automatikus leolvasása, vagy a távoli egészségügyi felügyelet. Összességében tehát elmondható, hogy a szélessávú hálózatok kiterjedése és minősége az infokommunikációs szektor fejlődésének egyik kulcseleme.

jóindulatú papillomavírus

Mindezek ellenére a szélessávú hálózatokba történő beruházások a gazdasági válságtól függetlenül is komoly feladat elé állítják a hálózatok üzemeltetőit. A mai modern nagysebességű optikai hálózatok kiépítése sokkal költségesebb, mint a korábban használt rézhálózatoké volt, de a beruházási igények a fenti trendek miatt folyamatosan nőnek. Az adatforgalom ma már a penetrációnál sokkal nagyobb mértékben növekszik, ami azt jelenti, hogy az egyre nagyobb adatfelhasználású szolgáltatásokat, egyre kisebb bevételek alapján és ez által egyre olcsóbban kell elérhetővé tenni a szolgáltatóknak.

Tehát gazdaságilag nem elhanyagolható mértékben növekszik a modern szélessávú hálózatok megtérülési ideje is. Így minden jövőbeli hálózatfejlesztés igen komoly feladat elé állítja a szolgáltatókat, akik üzleti alapon csak ott tudnak — és csak ott is fognak — beruházni ahol a befektetett összeg belátható időtávon belül megtérül. Ugyanakkor a globális versenyképesség szempontjából fontos társadalmi előnyök az európai szabályozók és jogalkotók szemében megelőzik az üzleti érdekeket.

Az állami szabályozás, tervezés, koordináció és kockázatcsökkentés vagy akár nyílt hozzáférésű infrastruktúrák állami kiépítése olyan eszközök, melyek nagymértékben megkönnyíthetik a piaci szereplők beruházásait és így közvetlenül hozzájárulhatnak a szélessávú internet elterjedéséhez.

Sőt a gazdasági válság idején egyes beruházások megvalósításához egyenesen elengedhetetlen a célzott európai vagy tagállami források és a magántőke együttes felhasználása a közös európai fejlődési célok megvalósítása érdekében. A tanulmány következő része azt mutatja be, hogy milyen közös európai célok követelik meg a szélessávú beruházásokat elősegítő közösségi és tagállami szabályok kialakítását. EU Stratégia és a Digitális Menetrend A es gazdasági válság idején az Európai Unió is szembe nézett azzal a ténnyel, hogy az elmúlt két évtized példátlan gazdasági fejlődése már nem tartható fenn hosszú távon.

Az európai politika azzal próbálta meg átsegíteni magát a nehéz időkön, hogy átfogó stratégiai jövőképet alkotott rövidtávon a válságból való sikeres kilábalás, hosszú a szélessávú intézkedés megelőzése pedig a munkahelyteremtés és az életszínvonal növelése érdekében.

További cél, hogy a szegénység kockázatának kitett lakosok száma 20 millióval csökkenjen ig. Ezen átfogó célok elérésében az infokommunikációs szektornak és a szektorban elvárt fejlődés alapjául szolgáló szélessávú hálózatoknak pedig az európai politika szerint is kiemelkedő szerepe van, hiszen az információs társadalom fejlődése közvetlenül és közvetett módon is többszörösen pozitív hatással lehet az általános gazdasági fejlődésre. Mi sem bizonyítja jobban a tudás alapú információs társadalom kiemelkedő szerepét, minthogy az EU átfogó növekedési stratégia leggyorsabban elfogadott zászlóshajó kezdeményezése az Európai Digitális Menetrend a továbbiakban: Digitális Menetrend volt.

Hálózatfejlesztés

Mégis, az Európai Unióban érvényes információs társadalmi mérőszámok érdemes kezelni a HPV-t elmaradnak az Egyesült Államok, Japán vagy Dél-Korea hasonló mutatóitól. A globális versenyképesség szempontjából pedig a gazdasági válság idején még fontosabb az infokommunikációs szektor jó teljesítménye.

Hasonlóan globális társadalmi és infokommunikációs trendek korábban kifejtett egymásra gyakorolt kölcsönhatásához és körforgásához, az Európai Bizottság is úgy látja, hogy az óriási infokommunikációs potenciál egy önmagát gerjesztő működési folyamat során aktivizálódhat. Ebben a folyamatban a vonzó tartalmak és giardia fertőzés terhesség alatt keresletet támasztanak a nagysebességű és nagyobb kapacitású hálózatok iránt, ami megteremti a beruházások üzleti feltételeit és végül újabb lehetőségeket nyit az innovatív szolgáltatások megteremtéséhez és elterjedéséhez.

tisztább méregtelenítő paraziták

A folyamat által gerjesztett fejlődés pedig végső soron új munkahelyek létrejöttét segíthetik elő. A Digitális Menetrend konkrét, számon kérhető teljesítménycélokat is meghatároz az európai információs társadalom és az infokommunikációs szektor számára. Ennek legfőbb oka pedig az egyes tagállamok közötti és a lakott, illetve távol eső területek között tapasztalható igen jelentős eltérések.

Az infokommunikáció területén végzett kutatási és fejlesztési kormányzati beruházások értékét a duplájára kell emelni. Mindezek alapján látható, hogy a Digitális Menetrend olyannyira ambíciózus célokat tűz ki az európai tagállamok és az infokommunikációs szektor számára, melyek megvalósítása szinte lehetetlen további szélessávú beruházások nélkül.

Ez a legfőbb oka annak, hogy a Digitális Menetrend égisze alatt a Bizottság nemrégiben igen aktív szerepet vállalt magára szélessávú fejlesztések ösztönzése céljából és elindított egy sor olyan kezdeményezést, amely közelebb kívánja hozni egymáshoz az állami és piaci szereplőket a szélessávú célok elérése érdekében. Azonban ez a brüsszeli végrehajtási gépezetnek csupán egy része.

  1. Előfizetői szerződés minták és mellékletek Hálózatfejlesztés A digitális környezet megteremtése, a digitálisan elmaradt térségek felzárkóztatása szempontjából alapvető a korszerű, modern hálózati infrastruktúra kiépítése.
  2. Féreg gelmonet
  3. e célból - Deutsch-Übersetzung – Linguee Wörterbuch
  4. Hálózatfejlesztés - Magyar Telekom csoport
  5. Féreg a terhes nők számára
  6. Krono-szélessávú intézkedések a túl korai öregedési elváltozások ellen A ResverAge® -t átfogó, öregségmegelőző intézkedésekre és a jó közérzet, valamint a teljesítőképesség fokozására fejlesztettük ki.

Miután az elmúlt két évtizedben a divatos privatizáció és liberalizáció kifejezések vezérelték az európai hírközlési szabályozáspolitikát, a Bizottságot és így az uniós jogalkotást napjainkban a harmonizáció vezérli inkább. Ezzel összefüggésben a Bizottság láthatóan arra törekszik, hogy bizonyos területeken tovább erősítse felügyeleti jogköreit, illetve minél nagyobb hatáskört vívjon ki magának.

A Digitális Menetrend céljainak elérése, így a szélessávú mutatószámok megvalósítása pedig pontosan olyan területek, ahol a Bizottság a mainál sokkal nagyobb szerepet is el tudna képzelni magának.

Nem meglepő tehát, hogy ez a téma mostanában a legfontosabb kérdések közé tartozik Brüsszelben és a Bizottság a fenti kezdeményezéseken kívül a szélessávú internet elterjedését olyan konkrét intézkedésekkel is elő kívánja segíteni, melyek közvetlenül egyes szabályozási elemekre koncentrálnak, és vagy kötelező erővel rendelkeznek, vagy iránymutatásul szolgálnak a tagállamok és a tagállami hírközlési szabályozóhatóságok számára.

A Bizottság javasolt intézkedései Jól mutatja a Bizottság szokatlan aktivitását, hogy igen hamar — már néhány hónappal a Digitális Menetrend elfogadása után, szeptemberében — kiadta a három egymást kölcsönösen kiegészítő és erősítő intézkedésből álló ún. Szélessáv-csomagját a továbbiakban: csomag.

Linguee Apps

A dokumentumtól a Bizottság azt várja, hogy ösztönözze a gyors és ultragyors szélessávú hálózatba történő állami és magán beruházásokat, illetve iránymutatást adjon a beruházások hatékonyságának növeléséhez. A második eleme a Bizottság ajánlása az újgenerációs hozzáférési hálózatokhoz NGA való szabályozott hozzáférésről a továbbiakban: NGA ajánlás melynek célja, hogy közös alapelveket állapítson meg a tagállami szabályozóhatóságok számára az egyes nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési piacokon megállapított szolgáltatói kötelezettségek kiszabása tekintetében.

Különösen igaz ez a távoli, vezetékes hálózattal nem kiépített, vagy gazdaságosan nem kiépíthető területeken. Ennek érdekében a Bizottság a csomagban javaslatot tett a Tanács és az Európai Parlament hasnyálmirigy májrák encephalopathia egy közös európai rádióspektrum-politikai program a továbbiakban: RSPP megalkotására is.

Szélessávú közlemény A Bizottsági közlemények egyik legfontosabb ismérve, hogy azok betartása nem kötelező a tagállamok és különösen nem a magánbefektetők részére. Az ilyen dokumentumok elsősorban egy-egy adott kérdésben bemutatják a Bizottság álláspontját és az általa fontosnak tartott alapelveket.

Emiatt a közlemények viszonyítási pontként szolgálnak a Bizottság jövőben várható lépései tekintetében is. Mégis, mint minden bizottsági dokumentumnak, így a közleménynek is közvetlen hatása van a befektetésekkel kapcsolatos tagállami szabályozásra, illetve a szabályozás során használt alapelvekre.

Ezen kívül a közleményben a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy határozzák meg a saját távközlési piacuknak megfelelő nemzeti szélessávú célokat és a Digitális Menetrend által meghatározott európai szintű célokkal összhangban hozzák létre a szélessávú fejlesztésekre vonatkozó saját akcióterveiket.

A beruházások a szélessávú intézkedés megelőzése érdekében a dokumentumban a Bizottság több, egymást kiegészítő és a szélessávú intézkedés megelőzése épülő lépést is javasol. A közlemény szerint ig a Bizottság egy finanszírozási javaslatot terjeszt elő az Európai Beruházási Bank közreműködésével, valamint elkészít egy befektetési útmutató helyi és regionális hatóságok részére a szélessávú fejlesztésre rendelkezésre álló források maximális felhasználása érdekében.

Végül a közlemény szerint a Bizottság javaslatot tesz majd a köz- és magánszféra közötti együttműködésekből származó ún. A Bizottság szerint a tagállami és helyi intézkedések első sorban a szélessávú intézkedés megelőzése szélessávú beruházások költségeinek csökkentéshez járulhatnak hozzá. Ilyen javaslat például, hogy a tagállamok már a tervezés fázisában tegyék kötelezővé a passzív infrastruktúrák létrehozását. A passzív infrastruktúra olyan fizikai kábelhálózat elsősorban az alépítménybenamely lehetővé teszi, hogy abba másik szolgáltatók is elhelyezzék az általuk használt technológiának megfelelő kábelt vagy vezetéket.

Sőt, a Bizottság szerint arra is szükség van, hogy az épületek belső vezetékhálózata is úgy kerüljön megtervezésre, hogy az minden további beruházás nélkül alkalmas legyen adatátvitelre. A Bizottság szerint a helyi hatóságok az előbbieken kívül azzal is elősegíthetik a szélessávú beruházásokat, ha a szolgáltatókat arra kötelezik, hogy a tervezett infrastruktúrákhoz, így különösen a kábelcsatornák alépítményeihez és egyéb helyi hurok elemekhez, is hozzáférést biztosítsanak.

Ez ugyanis lehetővé tenné az alternatív szolgáltatók számára, hogy az inkumbens szolgáltatókhoz képest egyenlő feltételek szerint és az építési munkák költségeinek megosztásával fektessék le az optikai hálózataikat.

Javallatok:

Végül, de nem utolsósorban a Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy minél rövidebb idő alatt implementálják a hírközlési keretszabályozás [17]  előírásait, tűzzék ki vagy vizsgálják felül azokat a nemzeti terveiket, amelyek a Digitális Menetrend célkitűzéseinek elérését segítik elő, valamint haladéktalanul hajtsák végre a következő részekben kifejtett NGA-ajánlást és az európai rádióspektrum-politikai programot.

Annak érdekében pedig, hogy a Bizottság pontosabb képet kapjon az európai szélessávú infrastruktúrák előrehaladásáról a szélessávú célok elérését elősegítő NGA beruházások nyomon követésének eszközeit is felül kívánja vizsgálni. Sőt, a közlemény mellékletei oly módon is segítséget kívánnak nyújtani a beruházásokhoz, hogy számba veszik a rendelkezésre álló technológiák által elérhető adatátviteli sebességeket és a technológiák főbb jellemzőit, a tagállamok saját nemzeti szélessávú céljait, valamint a tagállamok szélessávú beruházásaihoz rendelkezésre álló összegeket és azok felhasználásának arányát.

A közlemény tartalma összességében tehát jó irányból közelíti meg a szélessávú beruházások körüli legfontosabb kérdéseket és konstruktív jellegű javaslatai hasznosak lehetnek a tagállamok számára is. A közlemény lehetséges hatásainak vizsgálatakor azonban igen fontos, hogy a tagállamok hogyan értékelik azt.

A Tanács decemberében fogadta el a Szélessávú közleménnyel kapcsolatban megfogalmazott következtetéseit a továbbiakban: Tanácsi következtetések. Az egyetlen olyan elem, amelyben nem értenek egyet a Szélessávú közleménnyel az a tagállami szélessávú fejlesztési tervek bizottsági felülvizsgálata. E tekintetben ugyanis értelemszerűen csak azt fogadják el a Bizottságtól, hogy az segítse ugyan elérni, de ne vizsgálja felül közvetlenül a tagállami célkitűzéseket.

Az Európai Parlament felhívja ugyanis a figyelmet arra nem elhanyagolható tényre, hogy az alapvető szélessávú internetelérés fogalmát sem a Digitális Menetrend sem pedig a Szélessáv közlemény a szélessávú intézkedés megelőzése határozza meg.

Ugyan az Európai Parlament határozata valóban rámutat arra, hogy hol lehetne még pontosítani a közös szélessávú célokon, de bizottsági közlemény így is sok tekintetben előrelépést jelent. Külön erőssége az, hogy a kiegyensúlyozottnak mondható javaslatok csak részben érintik a tagállami a fasciolysis természetes víztározó, illetve menetrendet állítanak fel a bizottsági adminisztráció számára.

mint a veszélyes nemi szemölcsök

Ennek az eredménye az, hogy időközben a Bizottság elő is terjesztette azt konkrét javaslatot, amelynek célja, hogy az Európai Beruházási Bank a továbbiakban: EBB közreműködésével egyes infrastruktúrák, így a szélessávú hálózatok fejlesztésébe minél nagyobb magántőkét lehessen bevonni. Az EU projekt kötvényekről szóló kezdeményezéssel kapcsolatban a Bizottság elején nyilvános konzultációt is tartott. A Bizottság kulcsszerepet kapna azzal, hogy közösen vállalna kockázatot az EBB-vel vagy a finanszírozási partnerekkel lehetővé téve számukra, hogy könnyebben vállaljanak garanciát vagy jussanak kölcsönhöz a kötvények kibocsátásához.

Így sem a tagállamoknak, sem pedig az EBB-nek nem kellene ilyen kötvényeket önállóan kibocsátani. A Bizottság azt tervezi, hogy hamarosan jogalkotási javaslatot is tesz majd annak érdekében, hogy a kötvények kedvező hatását már ben érezni lehessen a piacon.

Az ilyen bizottsági dokumentum jogi természete eltérő a közleménytől.

Olvassa el is