A féreg hazafelé hajtott

Büszkén állott s nézett alá A földre és időre. De büszkén nézett le ránk is, amint ott Szántó körül ügettek lovaink. Gyulai Pál úr is, Szilágyi Sándor is nyomban tudták idézni ezt a négy sor verset.

A magyar nemesi regéknek, Himfy szerelmének édes hangú költőjét, úgy vettem észre, tovább olvasgatták Erdélyben, mint nálunk; Vörösmarty és Petőfi itt előbb kiszorították, mint ott. Még a múlt század hetvenes éveiben is találkoztam művelt úrnőkkel s egész családokkal Erdélyben, akiknek legkedvesebb magyar költőjük Kisfaludy volt.

Orvos válaszol: Szorongás, pánikbetegség

Tátikát megmászni nem volt se időnk, se különös kedvünk. Magas is a hegy és meredek, elvett volna tőlünk jó három órát. De Salamon Ferenc fürkészve vizsgálta, s tőlem is kérdezte, hol állott hajdan az a Rozália-kápolna s az a fehér kereszt, amelyek mellett fejezi be bús regéjét a költő. Én bizony nem tudtam megmutatni ezek helyét, ben magam se találtam meg biztosan. Gondos nyomozás bizonyára rávezetne. Hanem Szántó falvában nemes haragra gerjedt Salamon Ferenc forróvérű barátom.

Mosolyognom kellett rajta, és sokáig adomáztam esetéről. Éppen követválasztás ideje volt az —i országgyűlésre. A keszthelyi kerület a jeles írót és publicistát, dr. Falk Miksát jelölte, s pártjának vörös papírú falragaszaival be volt terítve Szántón csaknem minden szép fehérre meszelt parasztház. Falk A féreg hazafelé hajtott szeretett követünk. Tele vagyunk középkori nemesi, hősi dolgok hagyományaival, lelkünk a múlton mereng s annak fájdalmain és elmúlt dicsőségén, a középkor büszke vára fejünk fölött, körülöttünk a zordon Bakony-rengeteg, s íme, ott előttünk mégis a pesti Szerecsen utca falragaszirodalma.

Jeges zuhatag a merengő lélekre. A magyar nép a féreg hazafelé hajtott ismerte, úgyse szerette a falra ragasztott irodalmat. Erkölcsi oktatást nem is kellett ellene az iskolában gyakorolnia. A falragasz ellen nem kellett intés, ezt a bolondságot még az a kor nem ismerte. Salamon Ferenc meglátja, dühbe jön, fejét fölkapja, jobb keze hüvelyk- és középső ujjával nagyot csettent, s káromkodik egyet, ami pedig nem is volt szokása.

Gaz világ!

Az ember már nem is menekülhet tőle! Mintha a hortobágyi puszta kútágasára volna fölragasztva dr.

Eötvös Károly: Balatoni utazás

Handler Mór hirdetése a fiú papillomavírus vakcina mellékhatásai betegségek ellen. Hát bizony így vagyunk már. Innen csakhamar elértük Rezivár hegyének alját, de itt le is tértünk az országútról, hogy jobbra kanyarodva benézzünk Hévízre, s meglássuk az akkor kezdődő, de már híres gyógyító erejű fürdőt. Említettem valahol, láttam én azt mar ben a páhoki magaslatról, le is ballagtam hozzá, meg is fürödtem meleg vizében, de az a tó akkor még nem volt fölfedezve.

A környék falvai ismerték csodálatos hatását, a csonkák, bénák, sínylődők ünnepnaponként el is jártak oda fürödni, noha nem annyira a tóban fürödtek, mint a belőle kiszakadó folyóban, de az orvos urak, a fizikusok, kémikusok és természettudósok még akkor bizony nem vették észre, a parasztnép, nyájőrző ember beszédjére pedig nem adtak semmit.

Legalább régóta nem adtak, óta. A tizennyolcadik század végén legalább volt ember, nem egy, hanem kettő is, aki fölfedezte a víz csodatévő hatását. Az egyik maga volt a birtokos földesúr, a nagy Festetich György gróf. Ügyelt mindenre, jól megfigyelt mindent, s észrevette a Hévíz tavát is, amelyet szegény emberek, csonkák, bénák, nyavalyások legalább ünnepnapokon a féreg hazafelé hajtott, hogy nyomorúságukat enyhítsék általa. A Hévízből jókora széles patak fakad. Ahol a patak kiárad belőle, ott a patak szélessége öt-hat méter.

Néha ünnepnaponként sok ember seregelt össze a szomszédos közeli falvakból és városokból kocsival, lóval, s lehidalták, lelegeltették a gyönyörű rétet, kaszálót a tó és patak partjain. Hogy legyen valami rend és kárpótlás, az okos és nemes gróf a patak tövéhez fabódét, úgynevezett cédulaházat, egyszerű deszkaalkotmányt építtetett, ahol a népek a fürdődíjat befizették, naponként és fejenként két krajcárt.

A másik, aki a vizet fölfedezte, orvos ember volt, s egy kis könyvet is írt róla.

• A halott kedves – Fedélnélkül
• Humán papillomavírus kiütés leírása

Keszthelyi Hév-vizedről méltán neveztetel így attól, aki ezen rendeket most úgy mondanák: sorokat írta dicséretedre. Anno Az író, mint kipuhatolták, dr.

Babótsay József. Leírja a víz melegét és alkatát az akkori földtan és vegytudomány állása szerint. Minő kezdetleges dolgok voltak akkor még ezek a tudományok. Három meleg fürdőt ismert akkor csak Magyarországon. A budait, a szlavóniai daruvárit és a horvát toplicait. Ezekkel összehasonlítja, s ezeknél jobbnak tartja.

A pöstyénit s a többi magyar hévvizet nem említi.

Én ben, oly alakban láttam a Hévizet nyárfáival és avult kis fabódéival, amilyenné ben tették. Meg is fürödtem benne utazó pajtásommal, de egyetlen élőlényt se láttunk, aki tőlünk a két krajcár fürdődíjat kérte vagy elfogadta volna. A fő sétaút a tó nyugati partján akkor is megvolt már, mint most, s erdélyi barátainkkal végigmentünk rajta, hogy mindent lássunk. Visszatérőben találkozunk két hatalmas jó alakkal. Szemközt jön felénk együtt mind a kettő. Két nagy fej, kövér és borotvált, a tetején mind a kettőnek fényes, bolyhas selyemszőrű fekete kalap, az arc egyenlően kövér, egészséges és mosolygó.

Egyenlően széles vállak, domború mellek s önérzetes kerek hasak.

Magyar ruha, magyar nadrág, magyar csizmák, de a sarkantyú mégis hiányzik róluk. Húsz lépésről jól láttuk, hogy mind a kettő magyar pap, de igazi. Ha ők nem magyar papok: akkor nincs többé magyar pap a világon. Gyulai Pál úr ismerte mind a kettőt, de úgy vettem észre: Salamon és Szilágyi is, sőt még Szentirmay barátom is.

Én egy lépéssel hátrább álltam, mikor összeértünk — úgy is illett egyéb okokon kívül azért is, mert én voltam a legfiatalabb.

Agysérültek újszerű, sikeres kezelése természetes anyagokkal

De azért Gyulai Pál úr sietett a két papot nekem is papilloma légzőrendszer. És Nagy János szombathelyi kanonok és az Akadémia legrégibb tagja. Hahó, Gyulai Pál úr! Ő szentelte be Deák Antal koporsóját, mikor meghalt, s eljön az idő, mikor én írok róla.

A féreg hazafelé hajtott mellékesen jegyzem meg, el is jött. Könyveim Magyar alakok című kötetében írtam róla. Hanem hogy Nagy János nevű akadémikus is van a világon, ezt csakugyan nem tudtam. De hát ez csak az én hibám. Nagy szerencse ért azzal, hogy megtudtam. Az Akadémiát, ezt a jó, régi magyar nemzeti intézetet úgy magunk közt sokszor keményen bírálgatom, úgy hiszem, van is rá sok jó okom, de van is emiatt az akadémikusokkal sok vitám és sok versengésem, le is győznek a vitában engem rendesen, de azután amikor szemükre hányom legrégibb és legtekintélyesebb kartársukat, Nagy Jánost: derekuk meghajlik, s elhallgatnak előttem nyomban.

1. Szarvasmarhák helmintás fertőzései
2. Biztonságos-e a papillómák eltávolítása?

Bűnös voltukat érzik azonnal. Tünetek a férgek kezelésével hát ez a Nagy János nevű akadémikus igen szeretetre méltó, derék és kedves ember volt, amint majd később őszintén bevallom.

Most arról szóljunk előbb, mikor és miért lett ő akadémikus, s mit dolgozott ő, mint akadémikus. Írt ben gyerekeknek való magyar nyelvtant, de nem magyar nyelven, hanem latin nyelven. Amikor már Vörösmarty is nagy költőnk volt, a Kisfaludy Társaság összegyűjtötte nyelvünk, költészetünk, magyarságunk istenadta nagy a féreg hazafelé hajtott, amikor már a legvastagabb fejű főiskolák is magyar nyelvre rendezkedtek be: ő mindezt félretaszítva, a latin nyelven akarta tovább is nyúzni a magyar nyelvtudományt.

A vár falát felében a Márvány-tenger mossa, felében faházak környezik. Ez a híres Jedikula, magyarul Héttorony. A hét toronyba van berakva és betömve a szultánnak minden kincse. A középső kettőben az arany és gyöngyös ékszerek.

Könyvének címe: Grammatica linguae hungaricae cura parallelismo inter aramaeam, hebraeam, arabicam et hungaricam ducto. Magyarul körülbelül azt jelentené: a magyar nyelv tudománya összehasonlítva az araméus, hebréus és arabus nyelvekkel.

Irtóztató ötlet. Híres Horváth István ábrándos tévelygéseiből magasra nőtt bolondság. Mi közünk nekünk azokhoz a napkeleti vad népekhez? Sohase volt a magyar nemzetségnek semmiféle őse se zsidó, se arabus, se araméus. De azért a tisztes Akadémia ban tudós tagjává választotta.

Dalszövegek

A tisztes Akadémia a választásnál nem ledérkedett, hanem a szabályokhoz tartotta magát, amennyire tőle tellett. Nem igazgató tagnak, nem is rendes tagnak választotta, hanem levelező tagnak, pedig akkora erővel és elszántsággal megválaszthatta volna akárminek.

Hiszen a magyar nyelv művelésére s a tudományoknak és szépművészeteknek magyar nyelven fejlesztésére alakult az a nemzeti intézet, s íme, mégis; a latin, arab és arami nyelv műveléséért lett tisztelendő Nagy János uram akadémikus. No, de a mulasztást lehetett pótolni. Pótolta is a tisztes Akadémia. Csakhamar megválasztotta vidéki rendes tagnak, azután fizetéses rendes tagnak, s adott neki, míg tudott, négyszáz forintot pengő pénzben, vagyis ezer forintot váltócédulában, mostani pénzünk szerint valami nyolcszáznegyven koronát papilloma karcinogén vírus évenként.

Ha időközben mást nem gondol, s el nem törli a fizetéseket, vagy ötven a féreg hazafelé hajtott keresztül fizetett volna, mint a köles. Nagy János vidám és nemes lélek volt, magam is igazán megszerettem hévízi rövid időzésünk alatt. Hatalmas hangja, jóízű adomái — ha kacagott, minden madár felröppent a hévízi nyárfákról és jegenyékről. Professzor, plébános, utóbb kanonok, mélyen érezte, hogy a féreg hazafelé hajtott le kell rónia az Akadémia iránt, s tovább is kell művelnie a tudományokat.

Belekezdett hát ezelőtt mintegy hetven évvel új nagy munkába, s meg is írt egy szótárt, amelynek ez a címe: Hierolexicon polymethicum latino-hungaricum. A munkát nem láttam, nem szólhatok róla. De Szily Kálmánon kívül olyan emberrel se találkoztam az életben, aki látta, vagy olvasta, vagy okult volna belőle.

De a munka megjelent díszes nyomdai kiadásban, s azt kell hinnem, hogy az Akadémia könyvtárában meg is van, s századok múlva majd valaki föl is fedezi, mint az egyiptomi hieroglifeket. Nem is vagyok kíváncsi a munkára, címe legalább nem jót sejtet. De hát mind nem baj ez. Száz meg száz akadémikusnak tudományos munkálata jutott és jut arra a sorsra, amelyre Nagy János uram Hierolexicona jutott.

Az akadémiai munkák legnagyobb része nem azért íródik, hogy azokat valaki elolvassa, vagy a nemzet megismerje. Isten mentsen attól, hogy a nemzet az Akadémia és egyetem tudósainak munkáiból ismerje meg a tudományt és saját édes magyar nyelvét.

TALPIG EMBER • 1876 (28. kötet)

Hová jutnánk akkor! Azonban nem dévajul, hanem egész komolysággal mondom, hogy Nagy János azért derék, érdemes tagja volt az Akadémiának. Érdemesebb, mint a tagok fölös része. Megmondom felfogásom okát is, hogy egyetértsen velem minden igaz, józan elme. Nagy János több mint negyven esztendeig járt az akadémiai ülésekre.