Hashártya rák nci. Navigációs menü
Okos terápiával kicselezhető a daganat ellenállása | MTA
Okos terápiával kicselezhető a daganat ellenállása A daganatok gyakran ellenállóvá válnak az ellenük bevetett gyógyszerekkel szemben, és a kezelés ellenére tovább növekednek. Szakács Gergely Lendület-ösztöndíjas kutató a daganatok ellenállásának mechanizmusát, a rezisztencia megelőzésének és visszafordításának lehetőségeit vizsgálja.
Munkatársaival együtt legújabb cikkükben olyan terápiát javasolnak, amely elejét veheti a rezisztencia kialakulásának, így meghosszabbíthatja a daganatos betegek életét.
Egyre jobban értjük, hogy a rákos sejt miben különbözik az egészségestől, és egyre inkább képesek vagyunk ezt a különbséget újabb és újabb gyógyszerekkel kiaknázni.
A Hashártya rák nci of Controlled Release című folyóiratban publikált cikk egy olyan új kezelési módot mutat be, amely ha emberen is olyan sikeresnek prosztatarák stádiumai, mint azt az állatkísérletes modell alapján remélni lehet, akkor számottevően javíthatja az emlőrákos betegek életkilátásait.
A tanulmány első szerzője Füredi András végzős doktorandusz, akit Dr. Imre Tímea, Dr.
Szabó Pál, Dr. Vajdovich Péter Állatorvostudományi EgyetemDr. Szakács Gergely segítettek a munkában.
A hashártyaáttétes rák hazai specialistája
Eltűnhet vagy mutáció által megváltozhat bennük a gyógyszer célpontjául szolgáló fehérje, fokozódhat bennük a gyógyszert lebontó anyagcsere-tevékenység, vagy általában csökkenhet a károsító tényezőkre adott válaszreakciójuk. A rezisztencia e formájának kifejlődéséért az ún.
A rákbetegség kezelése összeállítás kezdőoldala A GIST a tömör szövetekből álló, orvosi szóval a szolid tumorok közé tartozik. A betegség az emésztőszervrendszert érinti, a sztróma tumor pedig arra utal, hogy a daganatos elváltozás a kötőszövet és a véredények sejtjeiben megy végbe a sztróma a vérerekkel átszőtt kötőszövet összefoglaló neve. A legfrissebb adatok alapján egymillió emberből évente körülbelül új esetet diagnosztizálnak, ami hazánk tízmilliós lakosságára vetítve azt jelenti, hogy évente új hazai beteggel lehet számolni. Igen ritka betegségről van tehát szó.
Miután az es években fény derült a P-gp gyógyszerrezisztenciában játszott kulcsszerepére, a kutatók és orvosok egy ideig azt hitték, hogy a probléma megoldása karnyújtásnyi közelségbe került. Úgy látszott, nem is kell mást tenni, mint a kezelés nyomán ellenállóvá vált tumorsejteket a rákellenes szer mellett egy másik, a P-gp funkcióját gátló szerrel együtt kezelni, és a daganat máris újraérzékenyíthető lesz a terápiával szemben.
www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja
Azonban a laborkísérletekben roppant ígéretesnek látszó P-gp-gátlószerek a klinikai hashártya rák nci rendre kudarcot vallottak, méghozzá elsősorban a kemoterápia és a P-gp-gátlók együttes alkalmazása során jelentkező tolerálhatatlan mellékhatások miatt. A P-gp-gátló stratégia klinikai sikertelensége számos tényezőre vezethető vissza; ezek közül az egyik könnyen belátható a pumpafehérje élettani funkciójához kötődik. A P-gp több egészséges szövetben is jelen hashártya rák nci, ahol a szervezet mérgekkel szembeni védelmét szolgálja.
Őrködik a hashártya rák nci, hogy megakadályozza az esetleges méreganyagok felszívódását; dolgozik a májban és a vesében, hogy a mégis bejutott mérgeket a székletbe és a vizeletbe száműzze; és további szoros védelmi vonalat képez az ún.
A P-gp-gátlószerek hatására tehát a velük együtt adott rákellenes szerek nemcsak a daganatsejtekbe jutnak be könnyebben, de eleve nagyobb mennyiségben szívódnak fel a vérbe, onnan pedig akadálytalanul behatolnak az érzékeny ép szövetekbe, és súlyosan károsítják azokat. Nem legyőzni, megelőzni E kijózanító tapasztalatok nyomán világossá vált, hogy a kemorezisztencia leküzdése helyett inkább annak megelőzésére kell helyezni a hangsúlyt.
Ehhez viszont még alaposabban meg kell érteni a P-gp működéséhez köthető rezisztencia kialakulásának mechanizmusát — amivel el is hashártya rák nci Szakács és munkatársainak kutatási területéhez.
A hashártyaáttétes rák hazai specialistája
A legegyszerűbb modellben rákos sejteket tenyésztünk, és a kezelésben is használt kemoterápiás szereket egyre emelkedő koncentrációban adjuk hozzájuk, mindig ügyelve arra, hogy ne pusztítsuk el rögtön az összes sejtet. Így lehetőséget adunk nekik a túlélésre, és megvizsgáljuk, hogy a modellezett kezelést túlélő sejtek miben különböznek a kezdetben érzékeny társaiktól — magyarázza Szakács.
Valószínűleg ez történik az emberi szervezetben is: ott is egyfajta szelekció zajlik le a terápia során, és ha a kezelés el is pusztítja a rákos sejtek 99 százalékát, a maradék egy százalék, amely túléli a terápiát, előbb-utóbb felnő és újranépesíti azt a teret, amelyet a rák elfoglalt magának.
Ráadásul a tumorsejteknek ez az egy százaléknyi túlélőből származó utódnemzedéke már ellenálló lehet a terápiával szemben. A sejtkultúrának nincsenek erei, mája, veséje, mint egy igazi szervezetnek; ráadásul a P-gp mennyisége ezekben a mesterségesen szelektált tumorsejt-vonalakban több százszorosa lehet annak, amit egy valódi gyógyszerrezisztens daganatban mérhetünk.
- Daganatsebészet: jobban látják, hol vágnak A nyíregyházi sebész főorvos már több mint kétszáz esetben végezte el a beavatkozást, amellyel a páciensek egy részének az élete hónapokkal vagy évekkel is meghosszabbítható, egyes elváltozásoknál pedig akár a gyógyulásra is esély lehet.
- A petefészekrákban megbetegedett nők egy vagy több tünetet jeleznek, mint például hasüregi fájdalmat vagy diszkomfort kellemetlen érzést, hasüregi szövetszaporulatot, haspuffadást, hirtelen vizelési kényszert, hátfájást, fáradékonyságot és más nem specifikus tüneteket, de jellemzőbb tüneteket is, mint a kismedencei fájdalmat, rendellenes hüvelyi vérzést, vagy nem indokolt fogyást.
- Helmintfertőzésre utaló tünetek
- A helmint enterobiosis különbsége
- Rák és kezelése 3.
Összességében ezért a sejtkultúrás modellek nem sokat árulnak el a rezisztencia valódi természetéről. Egérmodellben visszajátszható a rezisztencia kialakulása A kísérletekben olyan génmódosított egereket használtak, amelyekben a normálisnál jóval nagyobb valószínűséggel — gyakorlatilag százalék gyakorisággal — alakul ki mellrák, mert az emlőszövetükből hiányzik két, a daganatos burjánzás elleni védekezésben alapvető szerepet játszó fehérje.
Az így kifejlődő rosszindulatú melldaganatokat aztán génmódosítás nélküli egerek emlőszövetébe ültetik át, hogy kiküszöböljék a génmódosítás további befolyását, és a tumorhordozó egereket olyasféle módon kezelik, mintha emlőrákos nők volnának.
Petefészekrák
Az emberi emlőrák kezelésében használt egyik leggyakoribb kemoterápiás szer a doxorubicin. Ez az eredetileg baktériumokból izolált vegyület a sejtosztódáskor megkettőződő DNS-t károsítja.
A doxorubicin a kezelés kezdetén általában hatékony, ám sok más szerhez hasonlóan idővel rezisztenciát vált ki: a daganatsejtek a P-gp túltermelése, s ezáltal a doxorubicin kipumpálása révén érzéketlenné válnak a gyógyszer terápiás dózisára.
Mivel az adag emelése az egyre súlyosbodó mellékhatások miatt nem lehetséges, a rezisztenssé vált daganat újból növekedésnek indul, és vele szemben ilyenkor már nemcsak a doxorubicin, hanem az összes többi, P-gp által kipumpálható gyógyszer is hatástalan. Mennyit számít a csomagolás! A PEGilált liposzomális doxorubicin, röviden PLD az eredeti gyógyszer olyan sajátos változata, amelyben a gyógyszermolekulákat először nanoméretű lipid-gyöngyöcskékbe — liposzómákba — zárják, majd a liposzómákat a polietilén-glikol PEG nevű szintetikus polimer rétegével vonják be.
A PEG-burkolat meghosszabbítja a gyógyszer keringésben töltött életidejét, a lipidréteg-bevonat papillom ceruza Ár egyes elméletek szerint akadályozza a P-gp-t a doxorubicin kipumpálásában. Emellett a PLD az ép szövetek kapillárisaiból kevésbé hajlamos kiszivárogni, mint a daganatok viszonylag áteresztő hajszálereiből, ezért mintegy passzív módon halmozódik a daganatban, és néhány szövet pl.
Gasztrointesztinális sztróma tumor (GIST)
Mindezen kedvező tulajdonságainak köszönhetően a PLD alkalmazásával a tumorsejtekben sokszorta magasabb doxorubicin-koncentráció érhető el, mint a csomagolatlan doxorubicin adagolásával. Szakácsék kísérleteikben azt bizonyították, hogy a PLD nemcsak a fentebb vázolt előnyös farmakokinetikai gyógyszer-célbajutási tulajdonságokkal rendelkezik, de hpv vírus rak grlica maternice a rezisztencia kialakulása is megelőzhető lehet, hashártya rák nci, bizonyos mértékig képes a már kialakult rezisztencia visszafordítására is.
Háromszor hosszabb túlélés A génmódosított egerekben spontán kifejlődő, majd ép egerekbe átoltott agresszív emlődaganatok kezelés hiányában alig több mint egy hét alatt elérték azt a méretet, amely már összeegyeztethetetlen volt az élettel. A hagyományos doxorubicinnal való kezelés a daganatok növekedését eleinte megakadályozta, ám — amint arra számítani lehetett — a tumorok idővel rezisztenssé váltak a szerrel szemben, és 60 napon belül valamennyi egérben újból növekedésnek indultak, így a doxorubicin-kezelt egereknél átlagosan A kezelési epizódok után rendszerint ezek a tumorok is újból nőni kezdtek, de a PLD ismételt adására többedik alkalommal is válaszoltak, ami egyértelműen a rezisztencia kialakulásának elmaradására utalt.
A rezisztenssé vált daganatot hordozó két állat kivételével a többieket végül nem is a tumor növekedése, hanem a magas dózisú kezelés halmozódó mellékhatásai miatt kellett elaltatni.
Talán még ennél is figyelemre méltóbb az, hogy amikor a doxorubicinnal kezelt és r emberi papillomavírus már ellenállóvá vált daganatokat továbboltották újabb befogadó egerekbe, hashártya rák nci a doxorubicin-rezisztens tumorok a második kezelési vonalban adott PLD-vel még hónapokig kordában tarthatóak voltak.
Míg az újbóli doxorubicin-kezelés ezekre a tumorokra nézve értelemszerűen hatástalan volt csupán 27 napos átlagos túlélést eredményezetta másodvonalbeli PLD-kezelés mintegy áttörte a doxorubicin-rezisztenciát, és megfékezte a daganatok növekedését: az így kezelt 8 állat átlagosanlegfeljebb napig élt túl, és egy kivétellel megint csak nem a rák, hanem a mellékhatások súlyosbodása miatt kellett véget vetni a kísérletnek.
Ez a jelenség különösen annak fényében érdekes, hogy a PLD hatóanyaga, ha másképp formulázva is, végső soron mégiscsak ugyanaz a doxorubicin.
A magyarázat abban rejlik, hogy a PLD-vel jóval magasabb doxorubicin-koncentráció érhető el a sejteken belül, s ennek túléléséhez a ráksejteknek sokkal több P-gp-t kell termelniük.
Ilyen fokú P-gp-termelésre az első vonalban kezelt 10 daganatból csak kettő, a másodvonalban kezelt 8-ból pedig csak egy volt képes.
Új remény a melldaganatos nőknek A megfigyelések összességében arra utalnak, hogy az emberi emlőrákokat doxorubicin helyett eleve PLD-vel kezelve a rezisztencia kialakulása megelőzhető lehet, illetve a doxorubicinnal kezelt és arra ellenállóvá vált daganatok a kezelés második vonalában adott PLD-vel egy ideig még hatékonyan féken tarthatók lehetnek. Mindez jelentős pozitív hatással lehet az emlőrákkal kezelt nők életkilátásaira. A kutatócsoport munkájának másik vonulata egyébként — egyáltalán nem mellékes módon — a terápiarezisztens ráksejtek szelektív károsításával kapcsolatos: olyan vegyületekkel kísérleteznek, amelyek éppen a legtöbb P-gp-t működtető tumorsejteket támadják a leginkább.
Szakácsék abban reménykednek, hogy ha a két megközelítést — a terápiarezisztencia kialakulásának megelőzését, illetve a mégis rezisztenssé váló daganatok sérülékenységének kihasználását — egyszer majd kombinálni lehet, akkor a rák krónikus betegséggé válik, amellyel a diagnózist követően még hosszú évtizedekig elélhetnek a betegek.
