Rák géntechnológia
Tartalomjegyzék
Génszerkesztő eszköz kifejlesztéséért járt az idei kémiai Nobel-díj Daganatok. Ez a módszer új rákkezelési eljárások alapját is jelentheti majd a jövőben.
Az eszköz segítségével a kutatók sosem látott pontossággal változtathatják meg az állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét - írja a Qubit beszámolója.
A technológia bevezetésének igen nagy hatása volt az élettudományi kutatásokra: nemcsak az új rákkezelési eljárások kifejlesztése előtt nyitotta meg az utat, de az örökölt betegségek leküzdésében is hatásos eszköz lehet. Ez nemcsak a tudományos alapkutatást forradalmasítja, hanem innovatív eljárásokat is eredményezhet, amelyek úttörő orvosi kezelésekhez vezethetnek" hogyan lehet gyógyítani a féregtablettákat Claes Gustaffson, a Nobel-díj Kémiai Bizottságának elnöke.
Hogyan működik a genetikai olló? Ez a módszer egy mesterségesen előállított ribonukleinsav-komplexet CRISPR használ fel arra, hogy a DNS elvágására képes enzimet Osztrigaméreg a rák géntechnológia helyre juttassa, amellyel így irányított mutációk hozhatóak létre.
Sokáig kérdéses volt, hogy ezt is a GM-módszerek közé sorolja-e az Európai Unió. Az Európai Bíróság végül ban döntött a kérdésben, és ezt az eljárást is egy génmódosításra használt biotechnológiai eljárásnak tekinti.
A GM-növények megzavarják a természetes ökoszisztémát
Hogyan alkalmazható a rákkezelésben? A genomszerkesztési rák géntechnológia az Egyesült Államokban ben alkalmazták először daganatos betegségek ellen, ezen kívül Kínában is zajlanak vizsgálatok ebben a betegcsoportban. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy három gént kitöröltek és egy új, negyedik génnel segítették a T-sejteket feladatuk ellátásában.
A beavatkozás minimális és kezelhető mellékhatásokkal járt. Két betegnél a mielóma multiplexet, az immunrendszer plazmasejtjeinek rosszindulatú daganatos megbetegedését kezelték, a harmadik páciens a kötőszövetben lévő szarkómában szenvedett.
Az emberi zigóta, vagy az ivarsejtek genetikai módosítása etikai normákat sért, ezért a génterápia kifejezetten a nem öröklődő, szomatikus sejtek genetikai állományát célozza meg. Kétféle szomatikus sejttípust használhat a génterápia: őssejteket és differenciált, nem osztódó sejteket. Az őssejtek esetében a transzgént hordozó vektor RNS vírus retro- vagy lentivírus az, ami beépül az őssejt genomjába, így osztódást követően is jelen van az utódsejtekben. Génterápiára jelenleg kétféle forrásból származó őssejtet használnak, az egyik a csontvelőből származó hematopoetikus őssejt, a másik egy, a bőr alsó rétegében található őssejttípus. Ezek az őssejtek viszonylag könnyen hozzáférhetőek, és ex vivo is fenntarthatók.
Mindhármuknál korábban eredménytelennek bizonyultak a hagyományos eljárások. A beavatkozás - amelyet egyelőre még nem alkalmaznak a klinikai gyakorlatban - bizonyította, hogy biztonságosan lehet génszerkesztést végezni ezeken a sejteken.
- Géntechnika Európában sokan elutasítják a géntechnológia alkalmazását a mezőgazdaságban, Németországban például az emberek háromnegyede tiltakozik ellene.
- Az Origo cikke alapján most úgy tűnik, a tudomány nagy lépést tett a cél elérése érdekében, géntérképezéssel felkutatták a tumorsejtek legsérülékenyebb pontjait.
- A biotechnológia forradalmának tudománytörténeti alapjai – Wikipédia
- Génszerkesztő eszköz kifejlesztéséért járt az idei kémiai Nobel-díj | edesenegeszsegesen.hu
- Szemölcsök a szeméremtesten, ahogy látszik
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
Legfrissebb anyagaink: Miben különböznek a vastagbélrák korai és előrehaladottabb stádiumainak tünetei? Miben térnek el leginkább a végbélrák és a vastagbélrák tünetei?
