Sok lábú férgek

Navigációs menü

Ismerjük meg a budapesti otthonokban potenciálisan előforduló csúcsragadozót, amely nyugtalanítóan fest ugyan, de akár nagyon hasznos is lehet!

Aki látta egyszer, nem felejti el.

Én egy forró nyáreste szúrtam ki először tévézés közben a szemközti falon, és hát mivel akkor még két nagyon kicsi gyerekem volt, akik épp aludtak, nagyon kellett koncentrálnom, hogy ne ordítsak akkorát, amire nem csak a szomszédság, de sok lábú férgek a kerület összeszaladt volna. Megindultságom oka pedig elsősorban az volt, hogy akkor még semmit sem tudtam erről a rovarról azon kívül, hogy nagyon hasonlított arra, ami Indiana Jones épp aktuális barátnőjén mászkált a végzet templomában.

Köztünk egy európai A pókszázlábú feldolgozásával kapcsolatban először a hűvös, tudományos megközelítést javaslom. Rendszertanilag az ízeltlábúak törzsén belül a soklábúak altörzsének százlábúak osztályába tartozik. Ez utóbbi, tehát a százlábúak osztálya négy rendből áll, a cikk apropóját adó állat pedig ezek egyikének, a Scutigeromorpha rendnek az egyetlen hazai képviselője. Az állat eredetileg a Földközi-tenger mediterrán vidékén honos, de mára elterjedt Ázsiában és Észak-Amerikában is.

Magyar vonatkozása is akad: Tömösváry Ödön, entomológus a pókszázlábú légzőszervéről írta doktori disszertációját ben. Sebesség határok nélkül Amit még érdemes tudni az életmódjáról: éjszakai ragadozó, ám ennek ellenére veszett jól lát a százlábúak közül mindössze a pókszázlábú-alakúak rendelkeznek a rovarokéhoz hasonló összetett szemmel, amely képes a gyors képalkotásraés félelmetesen, halál-sebesen mozog.

Sebesség határok nélkül

Komolyan, aki még nem látta csíkként elillanni, annak le sem lehet ezt írni. A tudomány szerint ez annak köszönhető, hogy a test merev, és ezért nem kígyózik mozgás közben, mint a többi százlábú esetén. Ez egészül ki az állat hosszú és vékony póklábaival. Erre pedig továbbra is az arányokat tekintve, tehát a testméretéhez képest még a gepárd sem képes.

A gepárd emellett képtelen tartani a tempót függőleges falakon vagy akár a mennyezeten rohanva, a pókszázlábúnak azonban ez sem probléma. Eddig tehát két okot is tudunk, ami miatt érdemes tartanunk a távolságot ettől a rovartól. Az egyik maga a név: pókszázlábú.

• Ijesztő, de nagyon hasznos: miért nem szabad megölni a százlábút? - Otthon | Femina Százlábú féreg
• Papilloma vírus tünetei és kezelése
• Százlábúak – Wikipédia
• Lapos szemölcsök cauterizálása a méhnyakon
• Teljes szövegű keresés SOKLÁBUAK Myriopoda A szárazföldi ízeltlábúak között a rovarok mellett van a százlábúak és rokonaik természetes helye, hiszen mindezek az állatalakok még aránylag egyszerű szervezetűek.
• Bőrrák gyermekeknél
• Előfordulásuk[ szerkesztés ] A százlábúak a sarkvidékeken és a Szahara középső részén kívül valamennyi forró- és mérsékelt égövi területen előfordulnak.

Hiszen veszett ijesztő valami, ami egyszerre pók, de az amúgy is elszontyolító nyolc helyett száz lába is van. A pókszázlábúnak amúgy nincs száz lába. A másik pedig, hogy gyors, mint az olajozott villám.

Tükröd, tükröd A következő lépésben megnézzük, hogyan is fest pontosan ez az állat. Nos, ahogy arra már akadt fentebb néhány utalás, nem túl szívlágyítóan.

A vaspondró mindig alkonyatkor támad

Elvileg nem túl méretes rovarról beszélünk, a Sok lábú férgek szerint a lábak nélkül mindössze milliméteres az egész állat. Ezzel csak két probléma akad, a testméretnél a lábakat nem kellene lespórolni, mert nagyban megnövelik az állat megjelenését. Amikor pedig valaki először lát pókszázlábút, még ezen cikk elolvasása után sem fog legyinteni egyet, hogy: sebaj, lábak nélkül sokkal kisebb. Lábak nélkül amúgy egy nehézsúlyú MMA bajnok is sokkal kisebb, de ezen ismeret birtokában sem állnék le vele egy barátságos ütésváltásra.

A másik gond a méret kapcsán, hogy nem feltétlen igaz, amit a Wikipedia állít. Amint a netes sok lábú férgek kicsit poros és könyvszagú világából átvándorlunk a rovarirtók kemény, de sokat próbált birodalmába, rögtön azt találjuk, hogy ők milliméteres testméretről írnak. Ez pedig egybevág a sok lábú férgek tapasztalataimmal: akadnak belőlük tényleg picik, de horrofilmesen hatalmasak is. A testük sárgásszürke, hátukon három, sötétbarna színű csík fut végig hosszirányban, és a lábak is sötéten csíkozottak.

A pókszázlábú teste 18 testszelvényből áll, és ebből ön helyezkedik egy pár járóláb. Ezen kívül a fej mögötti szelvényen egy pár állkapcsi láb található, aminek a végén a méregkarmok vannak hamarosan kitérünk arra is, hogy mennyire fáj a csípése.

Százlábú féreg, Százlábúak – Wikipédia

Predator Már beszéltünk arról, hogy a pókszázlábú jellemzően éjszakai ragadozó. Férgekkel, legyekkel, pókokkal, illetve bármilyen ízeltlábúval, de akár csigával is táplálkozik.

Zsákmányát a méregkarommal ellátott állkapcsi lábával kapja el, de beveti a rendes lábait is. Ezen a módon egyszerre akár több kis rovart is sok lábú férgek tud kapni. Kétféle technikája van: ráugrik az áldozatára figyelem, rohadt nagyot ugrik vagy elkapja a hosszú lábával, mintha lasszót dobna rá.

Érdekesség, hogy bár remekül lát, vadászat közben mégis inkább a csápjai tapintó- és szaglóérzékére, valamint a szőrös lábainak a tapintására hagyatkozik. Egyelőre vizsgálják, hogy ez miért fejlődött így, illetve hogy akkor mi szüksége a többi százlábúhoz képesti fejlettebb látásra.

Adaptív állat: gyorsan különbséget tesz sok lábú férgek zsákmány és a fenyegetés között ezért elvileg elkerüli az embert is. Amennyiben csavart szárnyparaziták mondjuk darázzsal harcolés megmarja azt, úgy visszavonul, és várakozik, amíg a méreg kifejti a hatását.

A vaspondró mindig alkonyatkor támad

Menekülés közben akár hátrahagyhatja valamely lábát is, de mivel folyamatosan vedlik, ez visszanő. Mit keres a lakásban?

A pókszázlábú túlzás nélkül csúcsragadozó. Onnan gyanakodhatunk arra, hogy nálunk is akad belőlük, hogy a lakás szokatlanul rovarmentes lett. Mi például kezdetben nem használtunk szúnyoghálót az ablakokon, így nyári estéken kitines testek kopogtak itt-ott a plafonhoz ütődve.

Aztán hirtelen olyan csöndes lett a lakás, akár egy kripta. Sehol egy pók, katicabogár, hangya, szúnyog vagy bármi. Ezután került sor a fentebb ismertetett, emlékezetes találkozásra. Kérdés tehát, miként kerül a lakásba?

Tizennyolc testszelvénye van, ebből tizenötön egy pár hosszú, pókszerű járóláb van. Előfordulásuk[ szerkesztés ] A százlábúak a sarkvidékeken és a Szahara középső részén kívül valamennyi forró- és mérsékelt égövi területen előfordulnak.

A pókszázlábúnak egyetlen igazán genyge pontja van, ez pedig a légzőcsövének, a tracheának a nyílása. Mivel ez nem zárható, ezért az állat próbálja elkerülni a kiszáradást, tehát a szárazabb időt és a nagy hideget egyaránt nem kedveli. A lakásban lényegében ezen viszonyok elől keres menedéket.

SOKLÁBUAK (Myriopoda)

Ennek megfelelően bárhol találkozhatunk ugyan velük, erre igazán nagy esélyünk a vizes blokkok környékén van. Ez nálunk a fürdőszoba és a konyha környékét jelenti. Tavasszal elvileg kiköltöznek a természetbe, de forró, száraz kánikulában a fent részletezett okok miatt elképzelhető, hogy inkább beköltöznek hozzánk.

Százlábú és kétlábú A pókszázlábú makacs területfoglaló, ha egyszer beköltözött, akkor nem igen lehet kitessékelni. Ráadásul hosszú életű rovar, környezettől függően évig él.

A vaspondró mindig alkonyatkor támad Molnár Orsolya Más téli állati lakótársak, például a pelék és a denevérek nyugalmi állapotban vészelik át a hideg hónapokat a padláson. A nyestek azonban ilyenkor sem nyugszanak, és nagy kárt okozhatnak a tetőtér szigetelőrétegében.

A szaporodása sem elhanyagolható: a petéit tavasszal rakja le, a vizsgált 24 példány laborkörülmények közt átlagosan 63 darab, legfeljebb petét rakott — az utánpótlásról tehát gondoskodnak. Amúgy szülőként is helyt állnak, a nőstény a petéket és a lárvákat akár hetekig is őrzi.

A rövidebb lábú, de nagyobb testméretű trópusi rokonaiktól eltérően a pókszázlábú akár az egész életét is leélheti egy lakásban. Már persze, ha össze nem fut velünk, emberekkel, akire a frászt hozza.

Kukac a zuhany lefolyóban

Az egy dolog azonban, hogy szerencsétlen állat miként fest a mi szemünkben, az igazi kérdés, hogy ártalmas-e ránk. Itt egy szép tavaszi kép, hogy ne csak pókszázlábúak mászkáljanak a cikkben. Lehet a fűben is megbújik pár, de az legalább nem látszik. Fentebb már szóba került, hogy a pókszázlábú nem tart minket prédának, sőt fél tőlünk.