Anaerob baktériumok meghatározása,

Jelenléti vagy hiánypróba esetén pozitív a tenyésztés, ha a leoltott hat csőből legalább egy Pseudomonas aeruginosa-nak minősül az azonosítás során.

Élelmiszer-higiénia

MPN-meghatározás során a pozitívnak minősült tenyészetek alapján számítjuk ki a Pseudomonas aeruginosa számot. Telepszámlálás esetén a jellegzetes telepekről eldöntjük, hogy melyek igényelnek részleges, és melyek teljes körű azonosítást. Származhatnak friss bélsár-szennyezettségből, de a külvilágban hosszabb időn át is életképesek maradhatnak, ezért nem feltétlenül bizonyítják a friss fekális kontaminációt.

Hőkezelt élelmiszerekben termorezisztenciája következtében előfordulhat, ezért jelezheti a hőkezelés elégtelenségét vagy az utószennyezést. Az Enterococcus faecalis a nem spórás baktériumok közül igen ellenálló a környezeti behatásokkal szemben, így a fertőtlenítőszerekkel szemben is, ezért jó indikátora az eszközök és felületek tisztításának, fertőtlenítésének.

Élelmiszer-higiénia | Digitális Tankönyvtár

Ha mennyisége élelmiszerben eléri a nagyságrendet, akkor ételmérgezést is okozhat. Egyesek úgy vélik, hogy egyéb ágens okozza a megbetegedést, viszont ilyen esetekben csak az ellenálló enterokokkuszokat lehet már kimutatni. Az enterococcusok számának meghatározása Élelmiszer-mikrobiológiai szempontból fontos fajok az Enterococcus faecalis beleértve a var. A döntő vizsgálat történhet MPN-módszerrel, vagy telepszámlálással. Az MPN-módszernél hígításonként 1—1 cm3 mennyiségeket oltunk 3—3 Raj- vagy Litsky-Mallmann-féle nátrium-azidot tartalmazó enterococcus dúsító táptalajba, majd a csöveket 37 oC hőmérsékleten 48 órán át inkubáljuk.

Pozitívnak értékeljük a zavarosodást, illetve a sárga színátcsapást mutató tenyészeteket. Telepszámlálásnál a hígításokból 0,1 cm3 mennyiséget szélesztünk nátrium-azidos vagy húgyhólyag papilloma kemoterápia véres Packer-agar lemez felületére, majd 37 oC-on 48 órán át inkubáljuk azokat.

Enterokokkusz gyanúsnak tekintjük a lemezek felületén kifejlődött 0,5—1,0 mm átmérőjű, kerek, kissé elődomborodó felszínű, sima, esetleg kissé csipkézett szélű, szürkésfehér-szürkéskék színű, Packer-agaron gyakran hemolízises udvarral övezett telepeket. Azonosítás során első lépésben a Gram-festést kell elvégezni, MPN-módszer esetén közvetlenül a zavarosodást illetve sárga színátcsapást mutató levestáptalajokból, szilárd táptalajok esetén pedig minden anaerob baktériumok meghatározása teleppel.

Az orvosi mikrobiológia tankönyve | Digitális Tankönyvtár

Pozitív esetben élénk pezsgés vagy habzás figyelhető meg, negatív esetben pedig — legfeljebb a hidrogén-peroxid önbomlása következtében — kismértékű anaerob baktériumok meghatározása képződés látható. Szilárd táptalajokról levett telepekkel — lemezenként öttel — tárgylemez-próbát végzünk. Az enterokokkuszok mindig kataláz negatívak.

A hőtűrőképesség vizsgálatánál a Gram-festéssel és a kataláz-próbával gyanúsnak bizonyult tenyészetekből kacsnyi mennyiséget oltunk át 1—1 húslevesbe, majd 37 oC-on 24—48 órán át tartó inkubáció után a leveseket 30 percen át 60 oC-os vízfürdőben hőkezeljük, majd belőlük alapos összekeverést követően újabb levesekbe végzünk leoltást, melyeket az eredetihez hasonló körülmények között inkubálunk.

Inkubálás után a zavarosodást mutató tenyészetekkel ismét elvégezzük a kataláz-próbát és ennek negatív eredménye alapján a tenyészetet enterokokkusznak minősítjük.

Az enterokokkusznak minősített csövek számának alakulását a Hoskins-féle táblázat alapján értékeljük. Telepszámláláskor megszámoljuk a lemezeken kifejlődött 10 és közötti jellegzetes kolóniákat, majd az 5 azonosításnak alávetett telep eredményének arányában adjuk meg az enterokokkuszok számát. A szalmonellák nem bontják a laktózt, a szaharózt, a szalicint, az adonitot és a karbamidot, bontják viszont a glukózt, a mannitot, a maltózt és a szorbitot sav, esetenként pedig gáztermelés mellett.

A szerotípusok többsége kénhidrogént termel, triptofánból indolt nem képez, a nitrátokat nitritté redukálja. A anaerob baktériumok meghatározása szalmonella-antisavókkal a rá jellemző szerológiai reakciókat adja.

A szalmonellák biokémiai reakcióinak előfordulási valószínűségét a 7. A minta előkészítése: steril húsdarálón kétszer ledarálni és összekeverni, majd azonnal leoltani.

Anton van Leeuwenhoekmikroszkópja segítségével először figyelt meg baktériumot Az első baktériumokat Anton van Leeuwenhoek [8] holland természettudós pillantotta meg -ben, egy saját maga által készített egylencsés, kétszázszoros nagyításra képes mikroszkópban. Megfigyeléseit a Királyi Társasághoz írt leveleiben publikálta. Pasteur nyomán Joseph Lister angol sebész -ben felismerte, hogy a sebfertőzés okozói is baktériumok és orvosi műszereit karbolsavval sterilizálta.

Szükség esetén a homogenizátum 0—5 oC hőmérsékleten legfeljebb 1 órán át tárolható. A minta mennyisége: legalább g előkészített vizsgálati anyagból 25 g-ot kell bemérni homogénező készülék steril edényzetébe. Felület vizsgálata esetén cm2 felület lemosásával nyert tupfer mintából vagy ismert térfogatú öblítő folyadékból indulunk ki.

Navigációs menü

Tenyésztési módszerek Direkt tenyésztés: kétféle szelektív és differenciáló táptalajra szélesztünk, majd ezeket 24 órán át 36±1 oC hőmérsékleten inkubáljuk. Közvetlen dúsítás: a vizsgálati anyagot közvetlenül visszük a dúsító táptalajokba, majd együtt homogénezzük azokkal.

Elődúsítással kombinált dúsítás: a vizsgálati anyagot pufferolt peptonvízzel homogénezzük, 1 órán át szobahőmérsékleten tartjuk, ha szükséges, akkor a pH-értéket semlegesre korrigáljuk, majd 36±1 oC hőmérsékleten 6—16 órán át inkubáljuk. Az inkubálás után az elődúsítóból 10—10 cm3 mennyiségeket oltunk a közvetlen dúsításnál már említett táptalajokba, majd az ugyanott leírt idő és hőmérséklet mellett inkubáljuk.

A salmonellák kimutatása A dúsítók kioltása szelektív és differenciáló agarlemezekre: az inkubálási idők eltelte után mindkét dúsítóból két-két szelektív és differenciáló agarlemezre végzünk kiszélesztést.

Az egyik táptalaj a Drigalski-féle, a másik pedig a brillantzöld-fenolvörös agar. A 36±1 oC hőmérsékleten 1 napig inkubált lemezeken megvizsgáljuk a szalmonella-gyanús telepek jelenlétét.

Drigalski-féle agaron a jellemző telepek élénk sötétkékek, esetleg kissé szürkék, brillantzöld-fenolvörös agaron pedig lilás színűek. Újabban a Drigalski-féle agar helyett az érzékenyebb és szelektívebb Rambach-agart használják.

Az orvosi mikrobiológia tankönyve

A Rambach-agar a propilénglikol bontás és a ß-galaktozidáz enzim kimutatása alapján differenciál. Ezen a táptalajon a gyanús telepek piros színűek, de egyes fajok esetében színtelen telepek kialakulása tapasztalható S. A kóliformok ezen a táptalajon kékeszöldek, míg a Proteus és a Shigella nemzetségbe tartozó baktériumok pedig színtelenek.

A táptalajokon kifejlődött 5—5 jellegzetes és nem teljesen jellegzetes telepet tápagarra szélesztünk, hogy biztosan színtenyészetet nyerjünk.

Opszonizáció és komplement aktiválás gátlása Invazív izolátumok Fibrin és fibrinogén kötés révén H faktor kötése révén A sejt felszínére fibrillumok formájában kinyúló, legkülső, N terminális rész a variábilis, szerotípust meghatározó domén. Az N és C terminális között több, részben a virulenciában fontos funkciókkal rendelkező, részben különböző emberi antigénekkel keresztreagáló epitópokat tartalmazó régió található ennek jelentőségét lásd az autoimmun szövődményeknél. Virulenciafaktorok, patogenezis, immunválasz A S. M proteinés gyakran ugyanarra, vagy hasonló funkcióra pl.

Biokémiai azonosítás Valamennyi telepet ún. Ezt a rövid biokémiai sort még kiegészítik egy ferde agarral, egy húslevessel és a Nógrády-Ródler-féle politróp táptalajjal is.

Ez utóbbi táptalaj felhasználásával egyidejűleg vizsgálható a kérdéses baktérium-törzs kénhidrogén termelése, karbamid hidrolízise, valamint a laktóz, a szaharóz és a dextróz aerob és fermentatív bontása. Szerológiai azonosítás Az önagglutináció kizárása: a vizsgálandó törzset peptonvizes fiziológiás hígító oldatban szuszpendáljuk egy percig.

Az önagglutinációt mutató törzsek anaerob baktériumok meghatározása azonosításra nem alkalmasak. Az O-antigének vizsgálata: a vizsgálandó törzset polivalens kereső diagnosztikai 0-savóban szuszpendáljuk, majd elbíráljuk a keletkezett agglutinációt.

Baktériumok – Wikipédia

A Vi-antigén vizsgálata: a vizsgálandó törzset Salmonella-anti-Vi-savóban szuszpendáljuk. Salmonella Vi-antigén jelenléte csak akkor igazolt, — ha a párhuzamosan elvégzett O-agglutináció eredménye negatív, majd — ha a tenyészet 60 oC hőmérsékleten 60 percen át végzett hőkezelése után az agglutináció eredménye Vi-savóban negatívvá, polivalens 0-savóban pedig pozitívvá válik.

A vizsgálati eredmények biokémiai, lizotipiás, szerológiai együttes értékelése Szalmonellák azok a nem önagglutinálódó törzsek, amelyek jellemző módon adják a biokémiai, lizotipiás és szerológiai reakciókat Feltehetően szalmonellák azok a törzsek, amelyek — jellemző módon adják a biokémiai és lizotipiás reakciókat, de negatív O- és Vi agglutinációt mutatnak — a biokémiai és lizotipiás reakciókat nem jellemző módon adják, de agglutinációs próbában pozitívak, vagy — a biokémiai és lizotipiás reakciókat jellemző módon adják, de önagglutinálódnak.

Nem tekinthetők szalmonelláknak azok a törzsek, amelyek a biokémiai és lizotipiás reakciókat nem jellemző módon adják, továbbá nem adják sem az O- sem sem pedig a Vi-agglutinációkat. Döntő szerológiai azonosítás: azokat a törzseket, amelyek szalmonelláknak vagy feltehetően szalmonelláknak minősítünk, kizárás, vagy megerősítés — utóbbi esetben faj vagy szerotípus meghatározása — céljából vagy a Nemzeti Salmonella Központba Országos Epidemiológiai Központvagy pedig a Salmonella Referencia Központba Országos Élelmiszervizsgáló Intézet javasolt beküldeni az előzményi adatokkal és egyéb kiegészítő információkkal együtt.

Tartalomjegyzék

Lecitináz enzimet termel, véres agaron hemolízist okoz, az emberből és nyúlból nyert vérplazmát koagulálja, ennek hiányában termostabil dezoxiribonukleáz reakciót mutat.

A Staphylococcus aureus haestleg kisebb mennyiségben fordul elő az élelmiszerekben, akkor enterotoxin termelése következtében ételmérgezést képes előidézni. Lényeges tudni, hogy az élelmiszerekben található mikrobák száma nem feltétlenül arányos a toxin mennyiségével, mivel ez a mikrobák pusztulása után is hatékony marad. A toxin kémiailag egy hőálló, speciális polipeptid, melynek 30—35 ezer Da a molekulasúlya.