Szarvasmarha-papillomatosis epidemiológia
Nem besorolt A szarvasmarhák herpesvirusai A BHV-1 bovide herpesvirus 1 szerotípusba két különböző betegség vírusa,a szarvasmarha fertőző rhinotracheitisének vírusa IBR és a szarvasmarha fertőző hüvely- és tasakgyulladását IPV okozó vírus tartozik. Szerológiai próbákkal és fehérjeanalízissel a két kórformát okozó vírusokat nem lehet megkülönböztetni. A klinikai tünetek összeesküvés papillómáktól évszázadokig a vízen nagy valószínűséggel következtetni lehet arra, hogy a kórképért az IBR vagy az IPV vírus a felelős.
Az IBR vírus mind szubklinikai, mind klinikai tünetekben légzőszervi, idegrendszeri tünetek, conjunctivitis és vetélés megnyilvánuló kórképet okoz. Az IPV lokális, hólyagképződéssel járó elváltozást okoz, kizárólag a nemi szervek nyálkahártyájában, és vetélés soha nem fordul elő. A két vírus azonos szervadaptációs készsége nemi szervek és szoros antigénrokonsága miatt az IBR-rel fertőzött populációban ritkán jelentkezik IPV-fertőzés.
Az IBR vírus ellen mind inaktivált, mind attenuált vakcinákat kifejlesztettek. A BHV—2 bovid herpesvirus 2 szerotípusba tartozó szarvasmarha-papillomatosis epidemiológia klinikailag két, jól elkülöníthető betegséget okoznak.
A szarvasmarha herpes mammilitise egy hevenyen lezajló és a tőgyre szarvasmarha-papillomatosis epidemiológia lokális, hólyagképződéssel járó megbetegedés, amely világszerte előfordul. Afrikai szarvasmarhákon a BHV—2 generalizált bőrelváltozást idézett elő, amit a himlővírusok által okozott bőrcsomósodási kórhoz való hasonlatossága alapján ál-bőrcsomósodási kórnak neveztek el.
A szarvasmarha roncsoló orrhurutja néven ismert akut, fatális kimenetelű generalizált betegség egyes vadon élő kérődzők között is előfordul. A vírus nehezen izolálható. Leginkább a fertőzött állat perifériás fehérvérsejtjeinek borjúpajzsmirigysejtekkel történő együttes tenyésztésével kísérelhető meg.
A Azok az orvosok, akik bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, óvodába, nevelőszülőkhöz, gyermekotthonba, illetőleg egyéb gyermekközösségbe, továbbá alap- közép- és felsőfokú oktatási intézménybe kerülő gyermekek vizsgálatát végzik, kötelesek az életkor szerint esedékessé vált oltások megtörténtét ellenőrizni.
Az erősen sejthez kötött cell-associated vírus jelenlétét jelző magzárvány és esetleg syntytiumképzés gyakran csak 2—3 szövetpasszálás vakpasszázs szarvasmarha-papillomatosis epidemiológia figyelhető meg.
A Gammmaherpesvirinae alcsaládba sorolását a genomszerkezeti jellegzetességek mellett az indokolta, hogy a vírus a keringő lymphocytákban perzisztáló latens fertőzést hoz létre. Sejttranszformációs tulajdonságáról nem tudunk. Az AHV—1 törzseket ez ideig Afrikában izolálták, ahol a fogékony kérődzők a vírusfenntartó és vírushordozó gnúborjaktól fertőződnek. A gnúban a fertőzés mindig szubklinikai formában zajlik. Az AHV—2 törzseket Afrikán kívül előforduló fertőzésekből izolálták.
Az AHV—2 törzsek fenntartója és terjesztője a vírussal fertőződött juh, amelyben a betegség mindig szubklinikai formában zajlik. A vírust és az ellene termelődött ellenanyagokat állatkerti macskafélékből is kimutatták oroszlán, puma.
A szarvasmarhákból izolált cytomegalovirusok pathológiai szerepe nem bizonyított, de feltételezik, hogy esetleg terméketlenséget okoznak. Borjú eredetű szövettenyészetekben a cytomegalovirusok perzisztens fertőzést eredményezhetnek. A kecske herpesvirusai CHV—1 caprine herpesvirus—1, kecskeherpesvirus.
Az itt megjelentetett anyagok a szerző saját tulajdonát képező szellemi termékek, melyek nyilvános felhasználásához pl. Pál P-i Olvasónktól. Már várom a megjelenését.
A CHV—1 nem fertőzi sem a juhot, sem a szarvasmarhát. Kecskében a fertőzés az IBR-hez hasonló kórképet légzőszervi tüneteket, conjunctivitist és vetélést okoz. A ló herpesvirusai EHV—1, EHV—4 ló járványos abortusza, ló rhinopneumonitise Korábban azt gondolták, hogy a lovak járványos abortuszát és rhinopneumonitisét ugyanaz az EHV-1 vírus okozza.
A járványesetekből izolált vírustörzsek szarvasmarha-papillomatosis epidemiológia enzimanalízise azonban bizonyította, hogy az EHV—1 törzsek valójában a lovak járványos abortuszát, az EHV—4 típusba sorolt vírustörzsek pedig a lovak rhinopneumonitisét okozzák.
Az EHV—1 szarvasmarha-papillomatosis epidemiológia ritkán légzőszervi és idegrendszeri tüneteket is okoztak, és egyes EHV—4 törzsek vemhes kancákban vetélést idéztek elő. Az EHV—4 törzsek csak lószöveten szaporodnak, az EHV—1 törzsekkel azonban más állatfajból sertés, borjú készült szövettenyészetek is fertőzhetők. Az EHV—1 vírus a lovak egyik legfontosabb fertőző ágense.
EHV—3 lovak ivarszervi kiütésének vírusa. A lovak ivarszervi kiütésének vírusa általában enyhe lefolyású hólyagos megbetegedést okoz a genitáliákon. Vetélés és generalizált fertőzés nem fordul elő, de fiatal csikókban légzőszervi megbetegedést hozhat létre.
- В течение нескольких минут небеса рыскали вокруг них.
- A szarvasmarhák papillomatózisa | Kárpátalja
- Helmint kezelés szoptatás alatt
- Ты знаешь одну из причин изоляции наших рас. Элвин ждал, не рискуя заговорить, пока не получит какого-либо знака.
- Szemölcs kezelés calgary
- На ступенях прямо перед Халохотом сверкнул какой-то металлический предмет. Это как нельзя более устраивало Олвина.
Az EHV—3-törzsek kizárólag lóból készült sejtkultúrákban szaporodnak. A lovakból izolált cytomegalovirusok Equid herpesvirus 2, EHV—2 elsősorban baktériumos társfertőzéssel Rhodococcus equi együtt alakítanak ki fogékony csikókban tüdőgyulladásban és tályogképződésben megnyilvánuló kórképet. Az EHV—2 szarvasmarha-papillomatosis epidemiológia egy szerocsoportba tartoznak, de nukleinsav-analízissel a törzsek DNS-e között rendkívül nagyfokú variabilitást lehetett kimutatni.
Ebből adódóan az EHV—2-nek nagyon sok antigénváltozata fordul elő. Még ugyanabból a lóból is több antigénvariánst lehet izolálni.
A vírus lósejtből készült szövettenyészeten jól szaporítható. Az Aujeszky Aladár által, ben leírt betegség vírusa a legszélesebb gazdasejtspektummal rendelkező herpesvirus, ugyanis a sertésen kívül végzetes kimenetelű idegrendszeri megbetegedést okoz rágcsálókban, emlősökben és madarakban is.
A sertés az egyetlen faj, amelyiknek esélye van a fertőzés túlélésére, ezért a vírus egyedüli fenntartója a természetben. A vírusa sertésekben kortól függően, légzőszervi, idegrendszeri megbetegedést és vetélést okoz. Az ember és az alacsonyabb rendű fajok rovarok, hüllők, kétéltűek és halak rezisztensek a fertőzés iránt, bár humán HeLa sejtvonalon mérsékelt vírusszaporodás megfigyelhető. A vírus a felsorolt fogékony fajok sejtjeiből készült egyrétegű szövettenyészeten az alphaherpesvirusokra jellemző CP-hatást sejtmagzárvány, sejtlekerekedés, syncytiumképződés alakítja ki.
Sertésszövet fertőzésekor az avirulens vírusok sejtlekerekedést, a virulens vírustörzsek syncytiumot hoznak létre. Az SHV—1 törzsek egy szerotípusba tartoznak, de a vírustörzsek biológiai tulajdonságaiban pl. A vírusnukleinsavak helminthosporium oryzae rizs enzimanalízisével a vágáshelyek megoszlása alapján törzsmarkereket határozhatunk meg, melyek szarvasmarha-papillomatosis epidemiológia járványtani nyomozásban is felhasználhatók.
A genom US szakaszán elhelyezkedő gének gE,gC közül a gE korábban gI néven ismert fehérjegén szakasz deléciója két eredménnyel jár. A gE nem játszik szerepet sem szarvasmarha-papillomatosis epidemiológia vírus multiplikációjában, sem a protektivitásért felelős ellenanyagok képzésének megindításában, ezért a gE-delécióval rendelkező vakcinatörzsek jól szaporíthatók szövettenyészeten és az általuk kiváltott protektív szarvasmarha-papillomatosis epidemiológia védelmet nyújt az utcai vírussal történő fertőzéssel szemben.
Az ilyen deléciós vakcinák teremtették meg a lehetőségét az olyan országos kiterjedésű mentesítési programoknak, amelyekkel ma már földrészek Aujeszky-vírus-mentességét kívánják elérni. Magyarország sertésállományának e vírustól történő mentesítése ma is folyamatban van. A sertés cytomegalovirus— Suid herpesvirus 2, SHV—2 fertőzése a sertés zárványtestes rhinitise néven ismert betegséget okozza. A fertőzés klinikai tüneteket rhinitis csak a 10 hétnél fiatalabb malacokban idéz elő.
Az SHV—2 esetenként vetélést vagy az újszülött malac generalizált fertőzését okozhatja. A vírus sertés eredetű szövettenyészeten szaporítható. A kutya herpesvirusai CHV—1 Canine herpesvirus 1, kutya herpesvirus.
A kutyából izolált herpesvirusok CHV—1 egy szerotípusba tartoznak.
A vírus fogékony kölyökkutyákban nagy letalitással járó haemorrhagiás megbetegedést, felnőtt állatban rendszerint szubklinikai fertőzést esetleg tracheobronchitistvemhes kutyában vetélést szarvasmarha-papillomatosis epidemiológia terméketlenséget okoz.
A vírus a viraemia során az anyai fehérvérsejtekbe zártan jut át a placentán. A vírus DNS-polimeráz enzime 33—35 °C-on aktív, ezért a vírusszaporodás csak azokban a szervekben zajlik, ahol a hőmérsékleti érték megfelel ennek az igénynek felső légutak, genitáliák.
Az újszülött kiskutyák hőregulációja a születés után 2—4 héttel normalizálódik, ezért a fogékony kutyakölykökben kéthetes korig generalizált fertőzés alakul ki, amely többnyire fatális kimenetelű. A vírus kizárólag kutyasejtekből készült szövettenyészeten szaporodik, és vírusizoláláskor figyelembe kell venni a vírus hőigényét inkubáció 33—35 °C. A fertőzést túlélt kutyákban latens vírushordozás lehetséges genitális szervek ganglionjában is.
A latens vírusgenom immunszuppresszív hatásra pl. A betegség ellen mind hiperimmun szérumterápiát, mind vakcinát használnak. A macska herpesvirusai FHV—1 Feline herpesvirus 1, macskaherpesvirus.
A macskákban többnyire akut lefolyású, felsőlégúti tünetekben megnyilvánuló betegséget okozó FHV—1 vírusok egy szerotípusba tartoznak, de virulenciájukban különbözők. A vírus kizárólag macskából készült sejttenyészeten szaporodik.
Latens vírushordozás elsősorban az agyi ganglionokban alakul ki, a fertőzött macskák kb. A fertőző laryngotracheitis vírusa ILV több madárfajban tyúk, pulyka, fácán páva okoz felsőlégúti tünetekben és conjunctivitisben megnyilvánuló fertőzést. Az egy szerotípusba tartozó ILV törzsek jelentős virulenciakülönbséggel rendelkeznek.
Papillomatosis Visualized by NBI (04)
A vírus embrionált tyúktojás chorioallantois-membránjába CAM oltva, pockképződésben megnyilvánuló cytopathogen hatást fejt ki. Naposcsibe és pulyka hámsejtjeiből készült szövettenyésztben jól szaporítható. A populációban a fertőzést a latensen fertőzött és a reaktiváció révén vírust ürítő felnőtt állatok tartják fent.
A Marek József által ben leírt betegség vírusát a biológiai tulajdonságok alapján korábban a gammaherpesvirusok közé sorolták lymphoid sejtek transzformációját okozzade az utóbbi években elvégzett vírusgenetikai vizsgálatok eredménye révén átkerült az Alphaherpesvirinae alcsaládba.
Az MDV a fertőzött baromfi légzőszervének hámsejtjeiben elszaporodva sejthez kötött viraemiát hoz létre.
A szarvasmarhák papillomatózisa
A macrophagokba zárt vírus eljut a különböző nyirokszervekbe, és elsősorban a T-lymphocyták sejttranszformációját okozza, ami a lymphoid szövetek daganatos elfajulásához vezet. Az idegeket pl. A tolltüszők hámsejtjeibe eljutó vírus produktív fertőzést hoz létre.
A szarvasmarhák papillomatózisa
A leváló tolltüszőhámsejtekben a vírus hetekig fertőzőképes marad a természetben. A vírus CAM-ra oltva pockot alakít ki. Csirkeszövetből készült szövettenyészetben lassan kialakuló sejtdegenerációt okoz.
