Légzési papillomatosis kialakulása,
HPV fertőzés
Kettő-négy szerkezeti fehérjéjük van. Replikációjuk, amelyhez sejt eredetű vagy más vírusok által hordozott enzimeket vesznek igénybe, a gazdasejt magjában megy végbe.
Csak fiatal,élénken osztódó sejtekben képesek szaporodni, ami részben magyarázza kórtani sajátságaikat is magzatkárosodás sertésekben, kutyában a gyorsan osztódó bélhámsejtekben, szívizomsejtekben, lymphoidsejtekben való szaporodás stb. Fajazonos szövetekben szaporíthatók, a fertőzést követő 3—4 nap múlva a sejtek egy részében a sejtek lekerekedésével, a sejtmagok zsugorodásával és eozinofil magzárványok képződésével járó cytopathogen CP hatás észlelhető. Ez azonban nem feltűnő, ezért a vírus elszaporodását IF-próbával vagy egyéb módon célszerű ellenőrizni.
Sejttenyészetekben szaporodva a vírus titere általában alacsony. A parvovírusok egy része pl. A HA-hatást felhasználjuk a parvovírusoknak a szövetekben, szervekben való, illetve HAG próbában a vérsavóban megjelenő ellenanyagok kimutatására.
A parvovírusok ellenálló képessége nagy, a bélsárban, különféle váladékokban hónapokig életképesek maradnak. Az erősen savas pH 3-as közeget is elviselik, 80—90 oC-on 20—60 perc alatt azonban elpusztulnak. A parvovírusok széles körben elterjedtek. Általában fajspecifikusak. A nekik megfelelő gazdafajokban, a vírusnak a fertőzést követően a bélsárral és a különféle váladékokkal való tömeges ürülése és a vírus nagy ellenálló képessége miatt, a fertőzés endémiásan fennmarad.
A parvovírusok jó antigének, a colostralis ellenanyagok hosszúideig sertésekben 6—12 hónapos, kutyában pedig akár 16 hetes életkorig perzisztálnak. A családba tartozó számos vírus közül kórtani szempontból a sertés magzatkárosodását, a kutyák bélgyulladását, a macskák panleukopeniáját, a nyércenteritist, a nyércek aleuti betegségét és a libák Derzsy-betegségét előidéző vírusok fontosak.
Parvovírusok azonban légzési papillomatosis kialakulása az emberben, szarvasmarhában, nyúlban, csirkében, patkányban és az egerekben is. A sertés parvovírus okozta magzatkárosodása Főként az első vemhességük idején fertőződött kocasüldők magzatkárosodással, a magzatok elhalásával, mumifikálódásával, gyenge életképességű malacok születésével, koraelléssel, alacsony alomszámmal és a koca termékenységének zavaraival járó betegsége.
Dunne és mtsai. Cartwright és Huck az amerikaiakhoz hasonló kórképben elpusztult sertésmagzatokból Angliában következetesen parvovírust izolált, amelynek a kóroktani szerepét későbbi fertőzési kísérletek parazita kutatások igazolták.
A sertés parvovírusa és az általa okozott magzatkárosodás világszerte előfordul, alig található olyan, hagyományos viszonyok között tartott sertésállomány, amelyből a vírus vagy egyéves kor felett a vérsavóból az ellenanyagok ne lennének kimutathatók. Jelentős veszteségeket főleg intenzíven tartott, korán tenyésztésbe fogott, nagyüzemi sertéstenyészetekben okoz.
A fertőzöttség széles körű előfordulását és a magzatkárosodást nálunk is megállapították Benyeda és mtsai. A sertés parvovírusa antigén-szerkezetileg egységes. A tengerimalac és még néhány más faj vörösvértestjeit agglutinálja. A vírus iránt csak a sertés fogékony. A sertés parvovírusa széles körben előfordul. A kórokozót egy-egy állományba rendszerint fertőzött tenyészsertésekkel cipelik be. A vírus elhurcolásában és állományon belüli szóródásában a sertések közvetlen érintkezésén kívül a ragályfogó tárgyaknak, eszközöknek bélsárral szennyezett járműveknek, lábbelinek stb.
Az egyszer fertőzött állományban a vírus éveken keresztül jelen marad. A kocák rendszerint per os, a bélsárból, a magzatok viszont a viraemia idején diaplacentáris úton fertőződnek. A viraemia időszakában a vírus jelen lehet az ondóbanis.
- Papillóma a torokban: okok, jelek (fotó), kezelés, eltávolítás - Köhögés
- IME - Interdiszciplináris Magyar Egészségügy
Fogékony sertésekben a fertőződést követően néhány napig tartó viraemia alakul ki. A viraemiás sertések tünetmentesek, így a fertőződés észrevétlen marad.
A vírus azonban a szervezetben szétszóródik, s vemhes kocákban eljut a magzatokba is. Magzatkárosodás csak akkor alakul ki, ha a fogékony kocasüldők a vemhességükideje alatt fertőződnek. A fertőzést követően a vérsavóban magas titerben ellenanyagok jelennek meg, amelyek évekig perzisztálnak és megakadályozzák, hogy a vírus a vemhes kocákban a méhbe eljusson.
A vírusürítés kb. Mivel a sertések túlnyomó többsége az első életév végéig átesik afertőzésen és tartós immunitást szerez, a parvovírus okozta magzatkárosodás, ritka kivételtől eltekintve csak a fiatal, először vemhesített kocasüldőkben alakul ki.
Az immunis kocák malacai a föcstejből magas titerben ellenanyagokat légzési papillomatosis kialakulása fel, amelyek legalább 5—6 hónapos korukig perzisztálnak és egyúttal megakadályozzák, hogy a légzési papillomatosis kialakulása a környezetből felvett vírus hatására aktív immunitás alakuljon ki. A colostralis ellenanyagok fokozatos kiürülésével 5—12 hónapos koruk között a sertések a vírus iránt fogékonnyá válnak.
Mivel a tenyészsüldők kiválogatása és tenyésztésbe vétele 5—7 hónapos korban megtörténik, az állatok egy részében ekkor még colostralis ellenanyagok lehetnek, más részükből az ellenanyagok már eltűntek így fogékonyakmíg egy további részük már a fertőzésen légzési papillomatosis kialakulása, aktív immunitásra tett szert. A tenyésztésbe vétel idején aktív immunitással még nem rendelkező kocasüldők száma a tartási körülményektől függően is változó, de a szerológiai vizsgálatok alapján nagyüzemekben is kb.
A magzatkárosodás mértéke attól függ, hogy a koca a vemhesség mely szakaszában fertőződött. A vemhesség első szakaszában, kb. A vemhesség 2. A 70 napos kortól kezdődően azonban a magzatok már immunkompetensek. Ezért, ha ezt követően fertőződnek, még megszületésük előtt aktív immunitásra tesznek szert a vírussal szemben. Fialáskor a vizelet paraziták korai szakaszában légzési papillomatosis kialakulása és mumifikálódott légzési papillomatosis kialakulása kisebb-nagyobb mértékben károsodott, illetve normális fejlettségű, aktív immunitással rendelkező egyedek is születhetnek.
Mivel a fertőződött kocák aktív immunitást szereznek, a légzési papillomatosis kialakulása vemhességük során a magzatok már nem károsodnak. A kocákon csupán a reprodukciós zavarok jelei láthatók. A kocák egyrésze visszaivarzik,nő a termékenyítési index.
Kontakt ulcus, kontakt granuloma, kontakt pachydermia
A kocák másik része normális időben vagy valamivel korábban kevés malacot ellik, esetleg egy-két mumifikálódott malacis van köztük, míg ismét mások esetleg csak különböző nagyságú elhullott malacokat ellenek. Az élve született malacok között a myofibrillumok hypoplasiaja miatt gyakori a lábszétcsúszás és a reszketés myoclonia congenita. Az ilyen állományokban magasabb a szokásosnál a születés utáni mortalitás. A magzatok elhaltak, barnásfeketék, nagyságuk az elhullás idejétől függően néhány cm és a normális méret között változik gyógyszeres férgek csecsemők számára szirupban A magzatokban fejlődési rendellenesség pl.
A nem sokkal a fialás előtt elpusztult magzatok agyburkaiban és az agyvelő szürke és fehér állományában érkörüli gyulladás, savós, sejtes infiltráció látható.
Különböző időben elpusztult, részben mumifikálódott magzatok Kórjelzés. A kocasüldők koraellése, a csökkent malacszám, az elhalt, mumifikálódott magzatok utalnak a betegségre. A biztos kórjelzéshez azonban laboratóriumi vizsgálatokra is szükség van. A vírus a korai szakban elhalt, mumifikálódott magzatokban IF-próbával és egyéb módszerekkel, a szövetdörzsölékből pedig a vírus HA képessége alapján kimutatható és ki is tenyészthető.
A vírus kimutatására az immunkompetencia kialakulása előtt elpusztult magzatok alkalmasabbak, mint a később elpusztultak, mert ez utóbbiakból a vírus a megjelenő ellenanyagok miatt eltűnik. A már immunkompetens magzatok testűri légzési papillomatosis kialakulása, illetve szövetnedveiben viszont ellenanyagok mutathatók ki. Akár a vírus, akár az ellenanyagok magzatokbólvaló kimutatása kórjelző értékű. A kocák vérsavójában ugyancsak magas titerben ellenanyagok mutathatók ki Kudron és Mocsári, A kocák szeropozitivitása azonban önmagában csupán a fertőzöttséget bizonyítja, s a magzatkárosodással csak akkor hozható összefüggésbe, ha az áthangolódás bizonyítottan a vemhesség ideje alatt következett be Varga és Lami, Friss fertőzést követően a vérben inkább IgM, korábbi fertőződés esetén viszont főleg IgG ellenanyagok dominálnak.
Az elkülönítő kórjelzés szempontjából az egyéb septicus okokból bekövetkező vetélések jönnek szóba, a baktériumok okozta betegségek közül méregtelenítő lábfoltok a leptospirosis a kocák vetélnek, a magzatokban anaemia, sárgaság, a testüregekben hemolizált savó találhatóa vírusok okozta betegségek közül pedig az Aujeszky-betegség, a sertéspestis és a PRRS laboratóriumi vizsgálatok, a vírus, illetve az ellenanyagoknak a magzatokban és a kocában való kimutatására.
A vírus széles körű elterjedtsége és nagyfokú ellenálló képessége miatt még az SPF állományokat is nehéz a parvovírus-fertőzéstől megóvni.
Keressen egyszerűbben - válasszon területet!
Ezért arra kell törekedni, hogy a kocasüldők termékenyítésük előtt aktív immunitásra tegyenekszert. Ez elérhető vakcinázással vagy szükség esetén úgy, hogy a kocasüldőket termékenyítésük előtt legalább egy hónappal fertőzött környezetbe állítjuk és ezzel alkalmat adunk természetes fertőződésükre.
- A gége jóindulatú daganatai
- Papillóma a torokban: okok, jelek (fotó), kezelés, eltávolítás - Rhinitis
A magzatkárosodás megelőzésére inaktivált parvovírust tartalmazó, alumíniumgélhezadszorbeált vagy olajjal légzési papillomatosis kialakulása vakcinák vannak forgalomban, esetenként Aujeszky-vírussal vagy sertésorbánccal kombinálva. A kocák vemhesítés előtt 3—6 héttel való kétszeri egymás utáni vakcinázása legalább egy vemhesség időtartamára védettséget ad.
Csak a kocasüldőket szükséges vakcinázni, a többszörösen ellett kocák ugyanis igen ritka kivételektől eltekintve már szeropozitívak. A válogatás és az esetleges előzetes szerológiai vizsgálatok elkerülésére azonban rendszerint az egész állományt vakcinázzák Gardner és mtsai. Nehéz azonban avakcinázás optimális időpontjátmeghatározni. A hét hónapos kor előtt vakcinázott kocasüldők között ugyanis még jónéhány olyan sertés is lehet, amelyekben a magas maternalis ellenanyagszint megakadályozza az aktív immunitás kialakulását, ezért a korán vemhesített állományokban a vakcinázás ellenére is előfordulhatmagzatkárosodás.
Célszerű ezért a termékenyítéssel a 9 hónapos korig várni és a vakcinázást a 7—8. A kutya parvovírus okozata bélgyulladása Főleg a fiatal kutyák lázas általános tünetekkel, véres hasmenéssel, kölyökkutyában esetenként szívizomgyulladással járó magas mortalitású betegsége. A betegséget először az USA-ban, —ban észlelték Eugster és légzési papillomatosis kialakulása.
Ezt követően egy-két év alatt a betegség az egész világon elterjedt. Nálunk először tavaszán észlelték Vörös és mtsai. Mindenütt előfordul, a kutyák egyik igen gyakori betegsége. Egy-éves korukig a kutyák többsége szeropozitívvá válik, akár fertőződés, akár pedig vakcinázás eredményeként. A betegséget a kutyaparvovírus 2-es szerotípusa canine parvovírus 2, CPV—2 okozza.
A vírus antigén-szerkezetileg szorosan rokon a macska-panleukopenia és a nyércenteritis vírussal. Az egyes vírusok egymástól monoklonális ellenanyagokkal, PCR-rel stb.
A Humán Papilloma Vírus (HPV) jelentősége terhességben
Feltételezik, hogy a kutya parvovírusa a macska-panleukopenia vagy a nyércenteritis vírusából, annak mutációja útján jött létre. Korábban a kutya bélgyulladását előidéző parvovírust egységes antigénszerkezetűnek tekintették, hamar kiderült azonban, hogy a törzsek újabb, monoklonális ellenanyagokkal nyomon követhető antigén-szerkezeti változásokon estek át. Az Európában kutyákból az utóbbi években izolált törzsek kb. Az eredeti CPV—2-es nem betegítette meg a macskát, az újabb változatok azonban megtelepszenek macskában is és szemölcsök napozhatnak is betegíthetik azokat a panleukopenia típusos tüneteiben Mochizuki és mtsai.
Bár az újabb CPV-változatok az eredeti törzsektől monoklonális ellenanyagokkal megkülönböztethetők, az eredeti CPV—2-est tartalmazó vakcinák megfelelő védettséget adnak az újabb vírusváltozatokkal szemben is Larson és Schultz, A CPV—2-es kutya és más eredetű sejtvonalakban is tenyészthető.
A CPV—2-es agglutinálja a sertés és még néhány más állatfaj vörösvértestjeit.
- Hpv impfung praparate
- Papillomavírus súlyos fáradtság
- Egy felnőtt, aki gyakran előfordul a férfiaknál a nemi hormonok termelésének csökkenésével.
- Maana ya virusi
A vírus iránta kutya légzési papillomatosis kialakulása a kutyafélékfogékonyak. Észlelték állatkertekben tartott farkasok megbetegedését is.
kórokozó kutatás
A beteg kutyák bélsarukkal nagy mennyiségben ürítik a vírust, amely nagyfokú ragályozó, és ellenálló képessége miatt, valamint a kutyák szabad mozgása következtében gyors terjedésre hajlamos járványokat okoz. Különösen nagyobb kutyatenyészetekben, kisállatkórházakban, rendelőkben, kutyakiállításokon, versenyeken, kutyapanziókban, ahol sok állat fordul meg, nyílik lehetőség tömeges fertőződésre és nagyobb járványok kialakulására.
A vírus a fertőződést követő 3—4 nap múlva kezd a bélsárral ürülni, maximumát a klinikai tünetek tetőfokán, a fertőzés utáni 6—8. Frissen fertőződött nagyobb állományokban a betegség robbanásszerűen jelentkezhet, minden életkorú kutya megbetegedésével. Átvészelt állományokban, illetve régóta fertőzött területeken viszont főként a 2—5 hónapos kutyák betegszenek meg, mert az átvészelt állatok egész életre szóló immunitást szereznek és az ilyen szukák utódaiknak 10—18 hétig tartó passzív védettséget biztosítanak.
Bár a fertőzés terjedésében a kutyáról kutyára való vírusátvitelnek van döntő jelentősége, a fertőzés terjedésében a ragályfogó tárgyak ketrecek, szállítóeszközök, szerszámok is jelentős szerepet játszanak.
A szájon át felvett vírus elsődlegesen a torok nyirokszöveteiben szaporodik el, majd a véráramba jut. A vérárammal való szóródást követően a vírus elsősorban a gyorsan osztódó sejtekben, így a bélnyálkahártya hámsejtjeiben, a lymphoidsejtekben és kölyökkutyákban a szívizomsejtekben is szaporodik.
A viraemia 1—7 napig tart. A vírus a viraemiát követő 2. A bélben a vírus a Lieberkühn-cryptákat bélelő hámsejtek elfajulását, majd leválását okozza. A bélbolyhok tönkremennek, a propria gyulladásos beszűrődése mellett a vérerek légzési papillomatosis kialakulása fokozódik és a véralvadás is zavart szenved.
Mindez súlyos, véres hasmenéshez vezet. A vírusnak a lymphoidsejtekben, szövetekben a thymusban, csontvelőben, lépben stb. Fiatal, 3—7 hetes kölyökkutyákban a vírus a még osztódó szívizomsejtekben is elszaporodik, amelynek savós-sejtes infiltrációval járó myocarditis a következménye.
A betegség lappangási ideje többnyire 2—4 nap, és legtöbbször heveny bélgyulladás kórképében zajlik le. A betegek többnyire hőemelkedés mellett bágyadtak, étvágytalanok, majd 1—2 nap múlva ismétlődő hányás és súlyos hasmenés, olykor bélelőesés jelentkezik.
A bélsár eleinte sárgás, majd véressé válik A kutyák elesettek, nehezen késztethetők mozgásra. A hasfal áttapintásakor a belek fájdalmasak. A súlyos hasmenés következtében exsiccosis alakul ki. Erre utalnak a beesett szemek és a bőr rugalmasságának a csökkenése.
A ráncba emelt bőr csak lassan simul el Máskor 8—12 napig is elhúzódik a bántalom. A szövődményként jelentkező tüdőgyulladás hányadék aspirációjának a légzési papillomatosis kialakulása. Különféle megterhelések, pl.
Jól tartott, főként felnőtt kutyák között gyakori az enyhe légzési papillomatosis kialakulása tünetmentes átvészelés. Az átvészelt kutyák azonban 2—3 hétig bélsarukkal üríthetik a vírust.
A jóval ritkább szívizomgyulladásos kórforma, 3—7 hetes kutyakölykökben szívgyengeség tünetei közötti elhulláshoz vezet, vagy idült szívelégtelenség kifejlődését okozza. A hulla dehydrált, és főként a vékonybél nyálkahártyájának heveny gyulladása állapítható meg. A bélfodri nyirokcsomók duzzadtak.
