Lisztérzékenységet okozhat
Lisztérzékenység, cöliákia
Biztosan lisztérzékenységről van szó? Indokolt a gluténmentes étrend? Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász Gyakori panasz, hogy lisztes ételek tészta, kenyér fogyasztása puffadást, bizonytalan hasi fájdalmakat, olykor hasmenést okoz, melyek enyhülnek, esetleg megszűnnek, ha a beteg kiiktatja étrendjéből a gabonaféléket. Vajon biztosan hpv igne tedavisi van szó? Nem biztos.
- Új civilizációs betegség — egyre több a lisztérzékeny, többségük nő
- Mi a cöliákia?
- Cöliákia (lisztérzékenység) genetikai vizsgálat - Medicover Labor
- Új civilizációs betegség – egyre több a lisztérzékeny, többségük nő – Semmelweis Médiasarok
- Ez a cikk is érdekelheti Önt!
- Apró férgek emberben
- Lisztérzékenység kezelése A lisztérzékenység előfordulása Lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat.
Szabad-e, kell-e lisztérzékenységet okozhat tartósan gluténmentes étrendet tartani? A válasz: nem, mert szigorú diéta csak igazolt lisztérzékenység esetén indokolt. A gabonafélékben jelenlegi ismereteink szerint két olyan összetevő van, ami gondot okozhat az arra fogékony embereknek: a glutén és a fruktán. A lisztérzékenységről részletesen A lisztérzékenység - más néven glutenérzékenység vagy cöliákia - autoimmun betegség.
A gabonafélékben levő glutén nevű fehérje fogyasztása az arra genetikailag hajlamos személyekben az immunrendszert a szervezet saját szövetei ellen ható ellenanyagok termelésére ösztönzi. Ennek következménye jellemzően a vékonybélben kialakuló krónikus gyulladásos állapot, amely a bélbolyhok sorvadását, táplálék-felszívódási zavart, hiánytüneteket okoz. Sajnálatos tény, hogy egyre több embert érint, a jelenlegi 1 százalékra becsült előfordulási gyakoriság növekvő tendenciát mutat.
Bármely életkorban jelentkezhet, nem tudjuk, mi az a tényező, ami beindítja a folyamatot.
Hirdetés A lisztérzékenység lisztérzékenységet okozhat A rosszul emésztett béltartalom a vastagbélbe jut, ahol a bélbaktériumok bontják tovább. Alapvetően ennek köszönhetőek a leggyakoribb panaszok: puffadás, hasmenés, bizonytalan fájdalmak. Gyakori, hogy a megváltozott emésztés miatt tökéletlen a tejcukorbontása, így átmenetileg laktózintolerancia is kialakulhat.
Lisztérzékenység
A felszívódási zavar következtében kialakuló hiányállapotok vérszegénységetvashiánytödémát fehérjehiánycsontritkulást kalcium- és D-vitamin-hiányérzészavart B-vitamin-hiány okoznak. Gyerekeknél gyakori a fejlődés, növekedés elmaradása, nőknél menstruációs zavarok jelentkezhetnek.
Mivel autoimmun, tehát a szervezet egészét érintő betegségről van szó, a lisztérzékenységhez társulhat inzulinfüggő cukorbetegséga pajzsmirigyet, bőrt, ízületeket érintő gyulladásos betegségek, a kisagyi idegpályák károsodása, amely a mozgáskoordináció zavarát ataxia okozhatja.
Kezeletlen lisztérzékenység esetén megnő az esély daganatos betegségek lisztérzékenységet okozhat is. A lisztérzékenység diagnózisa A fel nem ismert lisztérzékenység A lisztérzékeny hölgyek körében gyakrabban jelentkeztek menstruációs panaszok.
A menstruációs zavarok következtében az ovulációk száma is csökkent, így kisebb eséllyel estek teherbe. A fel nem ismert lisztérzékenység következményei Két pillérre épül: a vérben keringő antitestek laboratóriumi és a béltraktus gyulladásának szövettani kimutatásán.
Felszívódási zavarral malabszorpció jelentkező betegség.
Laboratóriumi vizsgálatok: Magyarországon jelenleg a rutinszerűen alkalmazott teszt a szöveti transzglutaminázellenes antitestek tTG-IgG és tTG-IgA lisztérzékenységet okozhat mérése vérmintából. Kétes esetekben kiegészítésként alkalmazható még az endomysiumellenes antitest EMA vizsgálat is. Szövettani vizsgálat: a krónikus gyulladás következtében létrejött bélboholysorvadás endoszkópos vizsgálat során a nyombélből vett szövetmintából mutatható ki.
A szövetmintavételt a páciens nem érzi.
Lisztérzékenység – Wikipédia
Az eredmények együttes értékelése alapján állítható fel a lisztérzékenység diagnózisa. A későbbiek során, ha a beteg következetesen tartja a gluténmentes diétát, a laboratóriumi és a szövettani eltérések normalizálódnak kivéve a nagyon ritka, diétára nem reagáló eseteket. Ez hónap múlva várható, ezért általában fél éves diéta után történik az első lisztérzékenységet okozhat és egy év után az endoszkópos kontroll.
Már a tervezett gluténmentes diéta kezdése előtt meg kellene történniük ezeknek a vizsgálatoknak! Ha felmerül bennünk a gyanú, hogy a lisztes ételek okozzák panaszainkat, forduljunk orvoshoz!
Gyakori megbetegedések
Sajnos gyakran előfordul, hogy a beteg már néhány hónapja gluténmentes étrendet tart, mikor először jelentkezik az orvosnál. A negatív szerológiai és szövettani eredmények ilyenkor nem értékelhetőek, hiszen nem tudhatjuk, hogy a diéta kezdete előtt voltak-e antitestek a vérben, illetve bélboholysorvadás a vékonybélben. Ilyenkor hetes gluténterhelés, vagyis gluténtartalmú étrend bevezetése után lehet elvégezni a vizsgálatokat.
Olvasson tovább!
Laktózintoleranciát okozhat a lisztérzékenység
Mit tegyen, ha már diétázott a vizsgálat előtt? Tünetmentes állapotban is szükségessé válhat a betegségre való hajlam kimutatása.
Erre elsősorban gyerekeknél kerül sor, ha a szülők, testvérek között lisztérzékenység fordul elő. Időben elkezdett gluténmentes étrend tartása ugyanis alapvető a megfelelő testi-szellemi fejlődés szempontjából.
Cöliákia (lisztérzékenység) genetikai teszt
Az is gyakori, hogy valaki már panaszmentessé vált a gluténmentes étrend mellett, és - érthető módon - nem vállalja a gluténterhelés hatására esetleg visszatérő kellemetlenségeket. Ezekben az esetekben segít a genetikai vizsgálat: a napi gyakorlatban szájnyálkahártya-kenetből végzik, de akár köldökzsinórvérből is elvégezhető.
A pozitív eredmény a betegségre való hajlamot jelzi, nem utal fennálló betegségre!
Nem tudjuk megjósolni, hogy a hajlamból mikor fejlődik ki betegség, lehet, hogy csak felnőtt korban, lehet, hogy sohasem.
