Meghatározza a mikoparazitákat,

Mikroorganizmus és mikroorganizmus közötti interakciók Mikrobiális szukcesszió. A mikroorganizmusok találkozása a talajban vagy szinergista, de inkább sokféle antagonista kölcsönhatást — mint pl.

meghatározza a mikoparazitákat

A szinergista jelenségek alapja a kölcsönös anyagcsere pl. Ilyen átalakítási folyamatokra szolgál tipikus példaként a mikrobiális szukcesszió és a nitrifikáció. Utóbbi két, egymást követő lépésben megy végbe. Az oxidáció első lépésében a Nitrosomonas fajok az ammóniumot nitritté, a másodikban pedig a Nitrobacter fajok a nitritet nitráttá alakítják. Mindkét baktérium fakultatív kemoautotróf, és generációs idejük semleges — lúgos talajviszonyok esetén 20 Nitrobacterilletve 40 Nitrosomonas órát tesz ki.

Ez az érték 6 pH-értéknél 2,5-szer nagyobb, mint optimális esetben. Ha a talaj pH-értéke 5 alatt van, akkor a nitrifikáció mértéke jelentéktelen. A Nitrobacter fajok számára a Nitrosomonas fajok által szolgáltatott nitrit esszenciális szubsztrát, viszont a többi mikroorganizmus, illetve a növény számára toxikus hatást fejt ki. A nitrifikációt gátló anyagok, pl.

A téli hónapokban a nem kívánatos nitrátképződést messzemenően megakadályozzák. A konkurensek kizárása.

meghatározza a mikoparazitákat

A heterotróf mikroorganizmusok különösen a sűrűn benépesített rizoszférában versengenek az energiáért és a tápanyagokért. A versengés során azok a szervezetek a leginkább versenyképesek, amelyek képesek a keletkező anyagokat gyorsan átalakítani, vagyis nagy szaprofita versenyképességgel rendelkeznek.

Ez a képesség 1. A szerves anyag mennyisége a csökkenő utánpótlás és a gyors mikrobiális hasznosítás miatt folyamatosan csökken és a faji összetétel egyre inkább egyoldalúvá válik. Ezáltal az erősebb szervezet kizárja a konkurenciát, azaz szukcesszív módon kiszorítja a távolabb elhelyezkedő, kevésbé szaprofita szervezeteket, amelyek ez által nyugalmi meghatározza a mikoparazitákat kerülnek, vagy pedig elpusztulnak.

Általában a hasonló tápanyagigénnyel rendelkező, r-stratégista szervezetek maradnak meg.

Botanika II.

A mikroorganizmusok közti versengés kevésbé függ az élőhelytől vagy a víztől, sokkal inkább a felvehető tápanyagok mennyiségétől. A mikroorganizmusok nem mindig versengenek egymással közvetlenül. Különböző tápanyagigényük miatt gyakran időben és térben elkülönülnek egymástól.

meghatározza a mikoparazitákat

Ez a szervezetek szukcessziójában és a különböző mikroméretű élőhelyek benépesítésében nyilvánul meg. Antibiotikumnak nevezzük a mikroorganizmusok által kiválasztott és más mikroorganizmusra antagonista hatást kifejtő anyagcsere-végterméket.

Kórokozók elleni perspektivikus védekezés lehetőségei az ökológiai gazdálkodásban

Számos, az Actinomyces és Streptomyces nemzetségekbe tartozó faj jól ismert antibiotikumokat állít elő, mint pl. A Bacillus fajok polimixint és bacitracint állítanak elő. Például a Penicillium, Aspergillus és Trichoderma gombák esetében is ismerünk antibiotikumokat penicillin, griseofulvin. Laboratóriumi kísérletekben kétségkívül tapasztalható az antibiotikus hatás, a szervezeteket pedig bevonják metabolitjaik nagyipari előállításába.

Ezzel szemben a talajban nem találunk egyértelmű és megfelelő bizonyítékot az antibiotikumok képzésére.

Az as éveink gombafelvételezési munkálatai irányították figyelmünket a mikofil gombák tanulmányozására. A bonitálások során külön mikofilgomba-felvételezési módszereket nem készítettünk, hanem a nagy testű gombák felvételezésén rögzítettük a gombaparazita fajok tevékenységét, tehát véletlenszerű azonosítási és tényfeltáró adatrögzítést végeztünk. Az eredmények 27 mikofil gombafaj bátorligeti jelenlétét tanúsítják, s számuk a további kutatásokkal emelkedni fog. E mikoparaziták 54 nagygombafajt betegítettek meg. A mikofilek 19 nemzetséget reprezentálnak.

A Streptomycetes családba tartozó fajok generációs ideje nap nagyon hosszú, laboratóriumban pedig óra, amit növényi maradványok hozzáadásával csökkenthetünk le. Aligha találhatunk szabadon felvehető antibiotikumokat, mivel csupán nagyon kis mennyiségben és szorosan behatárolt mikro-élőhelyeken és időintervallumokon belül keletkeznek.

Botanika II. | Digitális Tankönyvtár

Ezen kívül gyakran mind kémiailag, mind biológiailag instabilak és a talajkolloidokon adszorbeálódnak. Az antibiotikus kölcsönhatások éppen ezért csak a szervezetekkel közvetlen szomszédos talajtérben jelentősek. A Streptomycetes családba tartozó fajokat a talajban hélix alakú spóraláncaikról könnyen megismerhetjük 3.

Haploid dominancia Gombametabolitok A gombák ivaros és ivartalan szaporodásában a kriptogám növényekéhez hasonlóan jellemző a spórák kialakulása.

Rhizoctonia fertőzöttségét csökkenthetjük, ha antagonista szervezetekkel pl. Pseudomonas fluorescens vagy Bacillus subtilis oltjuk be őket. A Pseudomonas fajok termelik a pirolnitrin nevű antibiotikumot, amely a talajban több mint 30 napig stabilan megmarad.

Talajökológia | Digitális Tankönyvtár

A mikroorganizmusok antagonista hatása az antibiotikumok termelésére, a tápanyagokért folytatott versengésre, valamint patogén kölcsönhatásokra hiperparazitizmus vezethető vissza. Az antibiotikus hatás és a tápanyagokért folytatott versengés kombinációja két fontos jelenséghez, a fungisztázishoz és a talaj szupresszív tulajdonságainak kialakulásához vezet.

Bactefort kamu, Bactefort tapasztalatok, Bactefort szedése

A fungisztázis vagy mikosztázis a talajban lévő gombaspórák csírázásának elnyomása, amely még kedvező hőmérsékleti és vízviszonyok esetén is tapasztalható. Míg az antibiotikus eredetű gátló hatások rövid ideig és lokálisan hatnak, a fungisztázis nagyon sokáig perzisztens hatás és nagy kiterjedésű talajtérben hat.

Utóbbit meghatározza a mikoparazitákat energia- és szénforrások pl. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a fungisztázis egyértelműen mikrobiális eredetű. A folyamatban résztvevő gátló anyagok vízoldhatók vagy gáz halmazállapotúak és könnyen átdiffundálnak a talajon. Kizárólag a gombákra fejtik ki gátló hatásukat és ennek megfelelő bakteriosztázis ritkán alakul ki. A gombaspórák mindaddig nyugalmi állapotban maradnak, míg a fungisztázist gyökérváladékok vagy a szerves anyagok bomlástermékeinek meghatározza a mikoparazitákat, illetve a gátló anyagok inaktiválásával fel nem oldjuk.

A fungisztázis tehát nem más, mint endogén eredetű inhibitorok self-inhibitorsmikrobiális, vagyis exogén eredetű inhibitorok és a viszketés és égés a nemi szemölcsök eltávolítása után közvetlen közelében fellépő tápanyag- és energiahiány kombinációja.

A fungisztázis hatásának leginkább a spórák vannak a kitéve, mivel a csírázáshoz exogén eredetű tápanyagokra pl. Mucor vagy Penicillium fajok konídiumaira van szükségük. Szuppresszív talajok giardia vízellátása biológiai kontroll. Ha a talajban különböző mikroorganizmusok közötti kölcsönhatás valamely növénypatogén kórokozó elnyomásához vezet, betegségelnyomó vagy szupresszív talajokról beszélünk.

Kórokozók elleni perspektivikus védekezés lehetőségei az ökológiai gazdálkodásban

Ezzel ellentétes tulajdonságokkal rendelkeznek a konduktív talajok, amelyekben a kórokozó akadály nélkül elterjedhet. A szupresszív talajokra jól ismert példa a következő: a nagy vermikulit-tartalmú talajokban a Pseudomonas fluorescens baktérium kiszorítja a dohány fekete rothadását okozó Thielaviopsis basicola gombát.

A növényre patogén és az antagonista szervezet közötti egyensúlyt szaprofita versenyképességük határozza meg. A Pseudomonas baktériumok a rizoszférában gyorsan szaporodnak, és könnyedén benépesítik a vermikulit agyagásvány felszínét. A baktériumok gombák elleni hatóanyagokat és vas-komplexeket képző anyagokat un.

Ez utóbbi anyagok a növénypatogén szervezetek növekedését és spóraképzését gátolják.

Talajökológia

A baktériumok gyakran oldó hatású litikus enzimeket választanak ki, amelyek a gombák sejtfalait támadják meg. A Pseudomonas és Chromobacterium fajok által kiválasztott anyagok gyakran stimulálják a Phytophthora cinnamomi növénypatogén gomba sporangium-képzését.

A Rhizoctonia solani virulens törzseit csak úgy tudjuk visszaszorítani, ha ugyanazon gomba gyorsan szaporodó, nem virulens törzseinek gondosan megválasztott mennyiségét oltjuk a talajba. Gyakran szerves anyag kitin, szójaliszt, répaszeletek célirányos adagolásával is megváltozhat a talaj mikrobiális összetétele, ami segíthet a patogén kórokozók elnyomásában.

Mindezen tulajdonságok hozzájárulnak ahhoz az elképzeléshez, hogy a biopeszticidek alkalmazása kevésbé szennyező, mint néhány hagyományos kémiai peszticid. Egyik hátránya azonban, hogy a biopeszticidek használójának nagyobb ismeretanyagra van szüksége, mivel a biopeszticidek célszervezeti jóval korlátozottabbak, mint a kémiai anyagoké. Biopeszticidek növénykórokozó baktériumok ellen Az első biológiai készítményt ben New és Kerr dolgozták ki az Agrobacterium tumefaciens gyökérgolyva ellen: az Agrobacterium radiobacter K törzsének felhasználásával.

Biológiai védekezésnek nevezzük az élő szervezetek bevetését a kórokozók és kártevők kártételének csökkentése érdekében. A kompetitív és antibiotikus alapelveket alkalmazó módszerek mellett ezen eljárások magukban foglalják ragadozó és hiperparazita élőlények mikoparazitákmint pl.

Olvassa el is